Egri bor�t

Andornaktálya  -  Demjén  -  Eger  -  Egerbakta  -  Egerszalók  -  Egerszólát  -  Felsőtárkány  -  Kerecsend  -  Maklár  -  Nagytálya  -  Noszvaj  -  Novaj  -  Ostoros  -  Szomolya  -  Aldebrő  -  Feldebrő  -  Tófalu  -  Verpelét

Az Egri borvidék mintegy ötezer hektárnyi szőlőültetvénye a Bükk-hegység déli lankáin terül el. A borvidék két eredetvédelmi körzetre, az Egrire és a Debrőire tagozódik, így Eger várost és a következő 17 községet foglalja magában: Andornaktálya, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros és Szomolya az Egri, illetve Aldebrő, Feldebrő, Tófalu és Verpelét a Debrői körzetben.

Az Egri borvidék jellegzetes borfajtái

Egri Bikavér

Egri Cabernet sauvignon

Egri Cabernat franc

Egri Kékfrankos

Egri Merlot

Egri Kékmedoc

Egri Leányka

Debrői Hárslevelű

Egerszóláti Olaszrizling

Egri Muskotály

Egri Chardonnay  

Az Egri borút települései

Eger

Eger városa, ez a több mint ezeréves kisváros, dicső történelmi múltjával, értékes műemlékek együtteseivel, boraival és gyógyvizeivel Magyarország leghíresebb városainak egyike. Egert történelmi városként szokták emlegetni, de úgy is, mint a barokk, a bor, a gyógy- és temálvizek és diákok városát. Már első királyunk, Szent István uralkodása alatt püspöki székhely volt. A történelem viharai nem kímélték a várost, a tatárjárás idején csaknem elpusztult, de a 13. században épített kővára a török harcok idején már nagyon fontos szerepet játszott a védelemben. Dobó István várkapitány és 2000 fős maroknyi csapata 1552-ben több mint egy hónapig álltak ellent a negyvenszeres török túlerőnek. Eger a barokk városa, városképét a barokk uralja. A 18. században jelentős kulturális és művelődési központ volt. Az elmúlt évszázadok építészetének közel 170 kiemelkedő alkotása maradt fent szinte érintetlen szépségben: vár és erődrendszer, vármúzeum, kazamata, kőtár, gótikus palota, Líceum, Főegyházmegyei Könyvtár, Spekula Csillagvizsgáló, Periszkóp, Érseki Palota, városfal és bástya, Török fürdő, Megyeháza épülete, Fazola Henrik kovácsoltvas kapuja, megyei börtön, Írgalmasok temploma, Főszékesegyház, Minaret, Nagypréposti palota, Görög-keleti templom, Érseki Gyűjteményi Központ, Telekessy István Patikamúzeum, Gárdonyi Géza Emlékmúzeum stb...
A város és környéke híres történelmi borvidék. A lakosság csaknem ezer éve foglalkozik szőlő- és bortermeléssel olyan kiváló borokat termelve, mint az Egri Bikavér, az Egri Leányka, Debrői Hárslevelű, Egri Chardonnay, Egri Cabernet franc és sauvignon, Egri Merlot, Egri Kékfrankos és a Kékmedoc. Az Egri borvidék a rendszerváltozás után rendkívűl gyors fejlődésen ment át. A szőlőültetvények területe a hagyományos és az új fajták legjobb termőhelyekre történő újratelepítésével jelentősen növekedett (Nagy-Eged, Pajdos). A fejlett nyugati borkultúrákban működő AOC rendszert meghonosították. Az egy nagy állami borászati vállalat mellett több száz közepes és kisméretű borászat megalapításával és látványos fejlősédével a borvidék borainak minősége jelentősen javult. A legöregebb borospincék kora a 400 évet is meghaladja, de napjainkban is vájnak még új pincéket. Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy Eger a borok bástyája.
A térség gyógyító hatású vizeit már a 15.században ismerték. A török hódoltság alatt több nyílvános fürdő működött, amelyek közül a felújított, Török-fürdő nevén ismert Arnaut pasa fürdője ma is várja a gyógyulni vágyokat. Közvetlen szomszédságában található az egri termál strandfürdő, ugyancsak itt található a Bitskey fedett versenyuszoda is. A látnivalók mellett évente visszatérő programsorozatok várják az idelátogatókat, köztük szabadtéri fesztiválok, hangversenyek, folk- és moderntánc bemutatók.

Andornaktálya

Ez a település Egerrel mára szinte teljesen egybe épült. Andornaktálya két falu, Andornak és Kistálya egyesüléséből jött létre 1939-ben. Közúton és vasúton is jól megközelíthető. A falu hosszú főutcája köti össze a két egykor különálló falut. Ezek a települések már lakottak voltak, de többször is elpusztították a törökök, a kurocok és csak az 1700-as évek közepétől lakták ismét. Kistályán 1723-ban épült az a római katolikus templom, amely helyén később újabb templomot emeltek késő barokk stílusban. Az ún. Mocsáry-kastélyt 1836-38 között építették. Ez a klasszicista stílusú emeletes épület a hosszú fő úton található. Az épület homlokzatán lévő domborműveket Marco Casagrande velencei szobrász faragta. Eger közelsége a kiváló közlekedési adottságok és ugyanakkor a falusi nyugalom nagy vonzerőt jelent.

Demjén

Egertől 10 km-re nyugatra találjuk ezt a kicsiny települést, amely a 3-as úttól is könnyen elérhető. A falun a Laskó határában a Szalóki-patak folyik keresztül. Innen is látható és elérhető a szép környezetben lévő hőforrás, amely a szinte érintetlen természetben csorog alá, mészkőlerakodást hagyva maga után. Szőlőt már 1712-ben telepítettek a falu határában. Demjén a népi hagyományokat örző települések közé tartozik. A demjéni parasztház nyeregtetős, szarufás, tokgerendás, háromosztatú, oromzata gazdagon díszített. A ma álló barokk jellegű templom építését 1777-ben kezdték meg.

Egerbakta

Egertől északnyugatra körülbelül 8 km-re található. Közúton közelíthetjük meg legkönnyebben, a 24-es út átvezet a falun. A település fő vonzereje, hogy a Mátra és a Bükk találkozásánál helyezkedik el. A Laskó-patak átfolyik a falun, a Szóláti-patak pedig a falu határában ered. A terület régtől lakott, határában kunhalmot és őskori sáncok nyomait találták. 1261-ből származtatható első okleveles említése, 1552-ben és 1596-ban a törökök elpusztították, de újranépesült, akárcsak a 17. századi pestis járványok után. Az újratelepítés idején építették a község templomát. A községtől észak-keletre található mindkét Baktai-tó. Itt horgászni napijeggyel is lehet. Az egerbaktai tőzegmohás láptavakat 1978-ban nyílvánították védetté, a baktai Nagy-tótól körülbelül 100 m-re, a Tó-hegy oldalában fekszik a tengerszint fölött 280 m magasan.

Egerszalók

Egerszalók Egertől 6 km-re fekvő település. Közúton többirányú átmenő forgalma van: a 3-as számú főúttól való távolsága 6 km, autóbusszal 10 percre van Egertől. Első okleveles említése 1248-ból való. Az 1753-as községi pecséten három búzakalász, ekevas és kettős kereszt található. Középkori templomát 1470-ben említik, de 1586-ban már elhagyatott hely volt. 1738-ben új templomot építettek. Itt található a Csodatévő Mária kegykép, valamint a rokokó faragású hordozható Mária a 18. századból. Az egri műút mellett 18. század végi, dekoratív szépségű immaculata kőszobor látható. Egerszalók déli részén riolittufába vágott barlanglakások vannak. A falu határában és a településen a Laskó-patak folyik keresztül. Ennek köszönhető a 130 hektár kiterjedésű mesterséges víztározó. Ez a környék kedvelt horgászparadicsoma, alkalmas vízi sportolásra is. Egerszalók vonzerejét leginkább természeti adottságai jelentik. Igazi nevezetessége a község déli részén a föld mélyéről feltörő hévíz-forrás. Csontsérültek utókezelésére, izületi és reumatikus bántalmak gyógyítására bizonyítottan kiváló. A hegyoldalon lefolyó vízből időközben egy körülbelül 120 négyzetméteres mészkőlerekódás keletkezett, amely a fenyőfák övezte tájban gyönyörű látványt nyújt. A gyógyvízzé minősített hőforrás egész évben élvezhető. Ennek következtében fejlődik a turizmus. Egerszalók az egri történelmi borvidék része. 600 hektáron termelik itt az Egri Bikavér alapanyagát adó kékszőlőket, de egyéb borfajták is honosak a területen.

Egerszólát

Egerszólát Egertől 12 km-re a Mátra és a Bükk hegység választóvonalában, észak-nyugatra fekvő település. A Rábca-patak völgyében az ún. Préda- és Farkashegyek között található. A falun és határában a Szóláti-patak folyik keresztül. Egerszólát alsóbb rendű közúton közelíthető meg Egerből. A legközelebbi vasútállomás - a Kál-Bátonyterenye vasútvonalon - Tarnaszentmária közégben található. Egerszólát neve 1248-ban Zowlat, 1310-ben Zolach formában szerepelt. Az oklevelek szerint Eger török ostromakor (1552) Szólát elpusztult, 1699-1701 között kezdett benépesülni. Községi pecsétlenyomat 1734-ből ismert. Kőkorlátos, négy tornácos, lépcsőzetes - félkörösen kiépített dombocskán álló - barokk tornyos templom, amit 1734-ben építettek a falu közepén található. A 18.század végén emelt késő barokk szobor Nepomuki Szent Jánosé, a Tarnaszentmária felé vezető úton található. A temető domb lábánál lévő Szentháromság szobrot a 19.század első felében készítették. A községben több nemesi kúria épült: Vécsey-, Brezovay-, Ferenczy-, Beöthy-, Andránszky - kúria. Ezek közül sok pusztulásnak indult.

Felsőtárkány

Felsőtárkány a megye észak-keleti határa mentén, a Bükk-hegység kapujában, Egertől 8 km-re fekszik. A falun átvezető úton - a Bükkön keresztül - Miskolcig juthatunk. Régészeti emlékei között új kőkoriak, késő bronzkoriak és vaskoriak találhatók. A település első okleveles említése 1261-ből való. A 14.-15. században még külön létezett Felsőtárkány és Alsótárkány is, 1330-1335 között kartausi szerzetesek költöztek a faluba. 1526 után előbb Felsőtárkányt, majd Alsótárkányt rombolták le a törökök. Később Alsótárkány ismét benépesült, de nevét Felsőtárkányra változtatta. 1750 táján Barkóczy püspök kastélyt építtetett a Gyönyör-réten, ekkor épült a Barát-réten - romjaiban ma is látható - kolostor. A község központjában található késő barokk római katolikus temploma, amelyet 1785-90 között építtetett Eszterházy Károly. Korábban a község lakói főleg fakitermeléssel, mészégetéssel és faszén égetéssel keresték a kenyerüket. Jelentős volt a kőbányászat is a településen (mészkő, dolomit).
Változatos és jellegzetes hegyvidéki táj fogadja az ideérkezőket. Területének nagy része a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik. A falu határában eredő számtalan patakot a Tárkány-patak gyűjti össze, a patakokat források táplálják. Legjelentősebb a Szikla-forrás, amelyet tóvá duzzasztottak. Ennek környéke festői szépségű. Számos horgászverseny helyszíne, ezenkívül május elsején és augusztus 20.-án gazdag programokat szerveznek a tó partjára. Az év bármely szakában érkező vendégnek több program lehetőséget kínálnak: július harmadik hetében rendezik a búcsút. Ezt az egyházi ünnepet háromnapos rendezvénysorozattal kötik össze (folklór fesztivál, szórakoztató műsor, kirakodó vásár). Különleges élményt nyújt a Felsőtárkányi Erdei Vasút muzeális kisvasútján az utazás.

Kerecsend

Kerecsend Egertől délre, 7 km-re található. Budapest, Miskolc, Eger és Szolnok irányába is nyitott település. M3-as autópálya füzesabonyi végétől az Egerbe tartók általában ezt az utat választják. Kápolna felől a régi 3-as úton, amely lassúbb, de barátságosabb, szintén meglehet közelíteni. Éppen ezért a település fő közlekedési útvonalai mellett egyre több vendéglátóhely létesül. A falu mellett található a 106 hektáros természetvédelmi terület, a Berek-erdő. Az erdő legöregebb fája kb. 270 éves. A terület gazdag apróvadakban, madarakban is, valamikor a kerecsen sólyom hazája volt. Innen ered a falu neve is. Növényfajai közül uralkodó a molyhos tölgy, elegyfajként a csertölgy, a kocsánytalan- és a kocsányos tölgy. Kerecsend különlegessége, hogy lakói hajdanán a Rajna környékéről érkeztek, de letelepedési engedélyt csak a katolikusok kaptak. Ők a 19. század végéig elmagyarosodtak, azonban népviseletükben őrzik a hagyományaikat. A falu római katolikus templomát 1960-ban építették, a régit 1944-ben a németek felrobbantották. A templom előtt lévő kertben található Nepomuki Szent János szobra. A falu képe rendezett, a fő út mentén virágos porták, modern házak sorakoznak. Minden évben szeptember 8-ához legközelebb eső vasárnapon rendezik a falunapot a voronyezsi áttörésre emlékezve, amely 103 hősi halottat követelt.

Maklár

Maklár a megye közép-keleti részén, Eger és Füzesabony között kb. félúton taláható, mindkét városból mintegy 10-15 perc alatt elérhető autóval, de vasúton is könnyen megközelíthető. Maklár életét évszázadokon keresztül meghatározta Eger közelsége: a törökök többször is felégették a falut, de újból és újból benépesült. A község régi templomát Eszterházy Károly egri püspök építtette a 18. század végén, de azt a német katonaság 1944 őszén felrobbantotta. Helyén az 1948-ban felépült új templom a régi épület sok elemét tartalmazza. Maklár egyik ipari emlékműve a Szabó-malom, a másik az ún. Sumi-malom. Utóbbi a 18. században épült vízimalom.

Nagytálya

Nagytálya az egri Bükk alján, Egertől déli irányban 13 km-re található. A község jellemzője, hogy Maklárral egybeépült. Első okleveles említése 1261-ben történt. A törökök - a többi Eger környéki településhez hasonlóan - Nagytályát is elpusztították, s csaknem 180 évre néptelenné tették. A Szentkereszti-malom, amely a vasútállomástól bevezető út és az Eger-patak találkozásánál áll, rom állapotban lévő ipari műemlék.

Noszvaj

Noszvaj a megye keleti határa mentén, Egertől keleti irányban 11 km-re fekvő település. A legközelebbi városokból (Mezőkövesd, Eger) autóval és autóbusszal könnyen megközelíthető. Noszvaj központjában több műemlék és műemlék jellegű épület található. Írásos emlékek szerint a településen már 1248-ban állt egy kis román stílusú templom, amely a 16. század második felében reformátussá vált. Ezt 1928-ban lebontották, szélesebb, hosszabb templomot építettek a régi elemek felhasználásával. A templom előtt jobbra kanyarodva jutunk el az egyik legjelentősebb műemlékhez. A Szepessy de la Motte Almásy-kastélyt és melléképületét copf stílusban építette 1774 és 1778 között Povolay János. Az egész épület külső és belső díszeivel XVI. Lajos korának jellegzetes, viszonylag épen maradt magyarországi emléke. A kastély ma múzeumként látogatható. A Galasy-kastély késő eklektikus stílusban épült 1900-ban. 1953-ban leégett, 1959-ben építették újjá. Noszvaj és Szomolya között található, Fenyves Hotel néven jelzik az útbaigazító táblák. A népi építkezések emlékeit őrzik a 19. század elején kialakult barlang- és pincelakások és a helyreállított gazdaház, amely múzeumi kiállítóhely. A szabadidő eltöltéséhez nemcsak a természet nyugalmát tudják felkínálni az idelátogatóknak, hanem számos kulturális programot is. Az egyik ilyen a Zenés Nyári Esték programsorozat, mely minden évben zenei hagyományokkal, a magyar folklór értékeivel szórakoztatja a vendégeket. Noszvaj az egri történelmi borvidék szerves része, ehhez minden szükséges feltétel adott: szőlőtermő dűlők, pincék, természeti adottságok. A községtől északra található Síkfőkút, a Kánya-patak festői szépségű völgyében helyezkedik el. Kedvelt kiránduló és üdülőhely.

Novaj

Ostoros felől közelítve a Macskás-tető legmagasabb pontjáról rálátni a kicsiny falura. A jelenlegi település közepén egy dombon található a templom, amely valószínüleg az 1280-as években épült, és 1730-1746 között restaurálták.
A község határában kora bronzkori és honfoglalás kori régészeti emléket találtak. Első okleveles említése Nouy névalakban 1275-ből való. 1494-ben Noway, 1546-ban Nowaj, 1648-ban Novaj néven jelölik, míg 1773-tól a ma is használt Novajnak nevezik. Az Egri Püspökség birtokához tartozott. 1552-ben a törökök felégették, de újra benépesült. 1698 és 1701 között a Buttler család bérelte a birtokot, mely az Eger visszavételéért folytatott harc során ismét elpusztult. Alig épült fel, a kuruc kor végén a labancok martaléka lett. A XVIII. században telepítették be ismét. Novaj déli részén található a török kori kőoszlop.

Ostoros

Ostoros a megye keleti részén, az egri Bükk alján Egertől 5 km-re fekvő dombok közötti település. A falu nemcsak Eger felől közelíthető meg autóval, autóbusszal, hanem a 3-as útról Mezőkövesd felől is. Első okleveles említésként 1330-ban a települést Ystoros néven találjuk, Anonymus pedig Ostoros név alakban említi. 1446-ban a falu határában az egri káptalan tihaméri birtokának jobbágyai szőlőt ültettek, amelynek nagysága 754 kat. holdat tett ki. A bortermelés elsődlegességét bizonyítja az 1834-ből fennmaradt községi pecsétnyomaton látható négy fürtű szőlőtőke is. Ehhez kapcsolódik a Szüret a Valóságban című rendezvény és a szüret idejét lezáró szüreti felvonulás. Az 1552-es év az Eger közeli települések sorsát megpecsételte: ekkor égették fel először a törökök a falut, 1715 körül újranépesült, miután az egri papnevelde birtokába került. A történelmi múltból következően pincés település. A feltárt 700 pincét hol gazdasági, hol lakásfunkcióra használták. A barlanglakások az 1940-es évekig szolgáltak lakhelyül az itt élőknek. Ostoros műemlék jellegű építménye a török korból való Csúnya-munka néven ismert kilátótorony. A hagyomány szerint ezt a méhkas jellegű építményt alagút kötötte össze az egri várral. Ha Egerből utazunk Ostorosra az. ún. Barackos után megpillanthatjuk az ostorosi tavat, amely szabadidő eltöltésére jó alkalmat nyújt.

Szomolya

Szomolya Egertől 17 kilométerre, keleti irányban fekszik, Noszvajon keresztül közelíthető meg. Idegenforgalmi nevezetességek: kaptárkövek, Leánytó, Tájház, római katolikus templom, Fazekasház, riolittufába vájt hodály. Május utolsó szombatján hagyományosan az Országos Népzenei Találkozó kerül megrendezésre.
A község a XIII. században két részből állt. Egyházasszomolyát 1269-ben, Sárszomolyát 1275-ben említették először oklevelek. A XV. században keletkezett Felsőszomolya a XVII. században összenőtt a községgel.
A falunak több birtokosa is volt, közülük hosszú ideig az egri káptalan, aki még 1935-ben is 1208 kataszteri holdat birtokolt. A törökök a községet feldúlták és adófizetésre kötelezték. Földrajzi helyzete miatt azonban sem a török-, sem a kuruc kor harcai nem tettek nagy kárt a faluban.

• Aldebrő

Aldebrő könnyen megközelíthető Egerből és több útvonalon is. Indulhatunk Kerecsenden, Kápolnán keresztül, vagy a másik úton, Verpelét, Feldebrő érintésével, illetve a Kisújszállás Bátonyterenye vasútvonalon. A falu határában rézkori sírokat, késő bronzkeri leleteket, honfoglalás kori nyílhegyeket találtak. A 18. században folyamatosan gyarapodott a település, majd 1827-ben leégett. A falu alapítója az itt élők számára templomot építtetett, amelyet Eszterházy Károly szentelt fel 1762-ben. A templomot a falu közepén találjuk, Nepomuki Szent János szobrát pedig a Vörösmarty út egyik háza előtt, a Tarna hídnál. Aldebrőt a szobrok falujaként tartják számon az itt élők, hiszen az utcákon számos szobrot és emlékművet láthatunk. Az egyik legszebb Mária-szobor az Árpád út 9. sz. előtt található, de az erdő is rejt Mária-szobrot. Aldebrőn játszótér és hangulatos pihenőhelyek, sétányok találhatók. Ősszel a szüreti napok idején, búcsúra pünkösdkor érdemes ideérkezni. Szőlőtermő vidék lévén, igazi különlegesség a borverseny, melyet minden év februárjában rendeznek meg. Ha csendes, szép környezetre, jó borokra, vadászatra és horgászásra vágyunk: Aldebrő vár!

Tófalu

Tófalura például délről a 3-as útról Kápolnán keresztül is, északról Verpeléten, Feldebrőn és Aldebrőn át juthatunk el. A község előnye földrajzi fekvése, hogy az Alföld és az Északi-középhegység peremén található. Tófalu egykor a Grasalkovich család birtokában volt Feldebrővel, Aldebrővel együtt. Az évszázadok során számos híres tulajdonosa volt: Ungrád Kristóf egri főkapitány, Losonczy Anna és Rákóczi Ferenc. Ha Tótfalun csak átutazni van idő, megfigyelhetjük, hogy jellegzetesen útmenti település, és szinte teljesen összeépült már Aldebrővel.

Feldebrő

Feldebrő fekvése nagyon kedvező, a Mátra és a Bükk között a Tarna-völgyében található, Egertől 17 km távolságra. Feldebrő neve sokak számára ismerősen csenghet: a Debrői Hárslevelű híres, zamatos bora a vidéknek. A borhoz kapcsolódnak a település legjelentősebb ünnepei: a szüreti napok szeptember utolsó hétvégéjén, illetve az, hogy a megyei bortúra útvonalának egyik állomása Feldebrő. A település igazi csodája az altemplom, a ráépült működő templommal együtt. Nem tévesztjük el, hiszen a falu közepén áll a 10.-11. századbeli építmény. Feltételezhető, hogy a feldebrői altemplom az Aba nemzetség családi monostora és temetkező helye volt. 1219-ből már írásos emlék van róla. A felső templom alaprajtzát régészeti ásatás és falkutatás során tárták fel. Temploma az 1700-as évekből való. A templom előtt Szent István király szobra áll. Nemcsak Magyarországon páratlan építményű ez a templom, hanem Európa-szerte is. Feldebrő határában az út baloldalán megtaláljuk a Debrői-vár romjait. A romokhoz közel egy emlék oszlopot állítottak 1861-ben a kápolnai csatában elesettek emlékére. A szabadidőt hasznosan és kellemesen lehet itt eltölteni: vadászni, teniszezni lehet, a lövész klubnak versenyre alkalmas lőpályája van. A zenei fesztivált július közepén, a hagyományos búcsút augusztus közepén rendezik.

Verpelét

A Tarna-völgyében nagyközség, az M3-as autópályáról és a 3-as útról Kál, Kerecsend irányából, illetve Egerből is könnyen megközelíthető. Megállója van a Kál-Bátonyterenye vasútvonalnak is. Verpelét határában bronz- és keltakori leletek mellett, szkíta maradványokat is találtak. A 14. század végén a siroki vár tartozéka lett, birtokosa a Kompolti és az Országh család volt. A török időket kipusztulás nélkül vészelte át. A 18. században azonban elnéptelenedett. 1928-ban már mezővárosi rangot kapott. Római katolikus temploma román kori eredetű, ezt alakították át előbb a 15. század elején gótikus stílusban, majd a 18. században barokk stílusban. A templom mellett látható a 18. századból való emlékmű, középen immaculata (szeplőtlen) szoborral, körülötte különböző domborműves alakokkal. A Dózsa Gy. út 3. sz. alatt látható a Bogyay-kastély, amely jelenleg a helyi termelőszövetkezet irodaépületének ad helyet. A Kossuth út 62. sz. alatti népi jellegű műemlékházban egy kovácsműhelyt bemutató múzeum található, ahol ezen mesterség múlt századi eszközeit láthatjuk. Formáját, építőanyagát tekintve a 18. század végén, a 19. század elején épülhetett. Bejátati oldalán fedett patkolószín látható. A helyi Jakab kovácsdinasztia 19. század végi - 20. század eleji eszközkészletével van berendezve. Verpeléten több szobor, emlékmű található: Bem József mellszobra az egykori laktanya udvarán, épületének falán (Petőfi u. 17), Petőfi Sándor domborműve, Borsos Miklós alkotása tekinthető meg. A Fő téren lévő parkban áll a honvéd emlékmű, melyet az 1849. Február 27.-i verpeléti (kápolnai) csata emlékére állítottak. Verpelét mezőgazdaságának két specialitása van: a szőlő- és a dohánytermelés. Mindkettő a 16.-17. századig vezethető vissza. Kitűnő borai ma is híressé teszik Verpelétet.
A verpeléti vasútállomástól északra emelkedik a vulkáni kúp. Az országban egyedülálló ilyen képződmény, ami épségben maradt. A csonkakúp alig 60 m magasra emelkedik ki környezetéből, térszínén látható átmérője kb. 300 m. A kúp közepén lévő kürtő anyagát 1934-ig intenzíven bányászták. A kürtő kitermelésével mesterségesen feltárt kráterszájhoz, a hegy keleti oldalának átvágásával bejáró utat készítettek. A vulkáni kúp keresztmetszete tanulmányozásra, oktatási célra igen alkalmas. A bevágás feltárja a kúp felső részének rétegvulkánus szerkezetét, így keresztmetszetben tanulmányozható a vulkanológiai jelenség.

Az Év Borásza

A Magyar Borakadémia 1991 óta itéli oda az Év Bortermelője címet, melyet több éven át tartó, kiemelkedő szakmai teljesítményéért, borainak állandó kiváló minőségéért érdemel ki. Észak-Magyarország borvidékeinek eddig díjazott termelői: 

• 1995 - Thummerer Vilmos - Noszvaj
• 1998 - Gál Tibor (1958-2005) - Eger
• 2001 - Szepsy István - Mád
• 2003 - Árvay János - Tokaj
• 2005 - Vincze Béla - Eger
• 2009 - Lőrincz György -  Eger

Egri Borút Egyesület
Eger, Kőlyuktető Pf: 83.