|
|
    Sirok Sirok
A várhoz sétaút indul a Dobó utcából, melynek kényelmes szakasza után meredeken kaptatunk felfelé. A rövid séta azonban megéri, hiszen a várból gyönyörű körpanoráma nyílik. Délre Sirok község és a Tarna-völgye, a község mögött a Kis- és a Nagy-várhegy emelkedik. Délnyugat és nyugat felé a Keleti Mátra gerincvonalát követhetjük nyomon, amely a Kékes csúcsában teljesedik ki. Jó időben Galyatető is látszik. Észak felé a közeli hegyhátak fölött a Borsodnádasd környéki hegyek láthatók. Kelet felé a Tiba-bérc vonulata zárja le a távoli panorámát. A vár tetejéről két magányos sziklát pillanthatunk meg. A különleges alakú sziklaalakzatok vulkáni működés közben a kráterből kiszóródott riolittufából keletkeztek. A köznyelv igen találóan a Barát és az Apáca neveket adta a szikláknak, mely utal a természet évezredes munkája nyomán kialakult formájukra. A kiszórt, laza anyagba óriási vulkáni bombák hullottak, és beágyazódtak. Az ellenállóbb kőzetek az alattuk lévő puhábbakat megvédték az erózió pusztításától, és így formálódtak a kőzetek. Felnőttek és gyerekek egyaránt szívesen fedezik fel maguknak a vár zegzugos átjáróit, alagútrendszerét. A vár egykori aknafigyelő folyosói voltak ezek. Az alsó várból a felsőbe vezető, sziklába vésett szűk és meredek alagút középen három irányba válik szét: a középső a felső várba vezet, a két oldalsó pedig a felső várat a falak alapja alatt öleli át. Aki hosszabb időt szán Sirok megismerésére, annak mindenképpen ajánljuk, hogy tekintse meg a XVIII. században épült barokk stílusú templomot, és tegyen egy kiadós sétát a községben. A könyvtárban található Borics Pál szobrászművész hagyatéka, amit mindenképpen érdemes megnézni. A falu alsó részén lévő sziklafalba vájt pincék érdekes látványt nyújtanak. Az augusztusban érkezőknek érdemes ellátogatni a Népdalkörök Országos Találkozójára. Alig 2 km-re a falutól a kútvölgyi szabadidős komplexum kínál kikapcsolódást. A szabadidő központban szabadtéri színpad, tűzrakó hely, étkezőhely és gondozott zöld terület várja az ide érkezőket. Látnivalók:
Aki hosszabb időt szán Sirok megismerésére, annak mindenképpen ajánljuk, hogy tekintse meg a 18. században épült barokk stílusú templomot, és tegyen egy kiadós sétát a községben. Az 1332. évi pápai tizedjegyzék szerint plébánia, következésképpen templom is állt ezen a helyen. Erről tanúskodnak a vár sarokbástyájába beépített románkori templomkövek. A kőtemplomot Orczy László építette az 1700-as évek közepén a lakosság hozzájárulásával. A templom előtt Nepumuki Szent János 1823-ból való későbarokk kőszobra látható.
A kápolna a helyi lakosság igényére épült 1992-96 között Kormos Gyula egri építész tervei alapján. A kápolna külső megjelenésében és belső szerkezetében szerencsésen ötvözi a középkori templom és a modern építészet stílusjegyeit. A színes ólomüveg ablakokat L. Szabó Erzsébet Munkácsy-díjas tervező készítette, az oltárképet Borics József festette.
Természetvédelmi terület a Nyírjes-tó - közepén tőzegmohaláp, ritka tőzegmohafajokkal - a Darnó-hegy délkeleti lejtőjén. 1957-ben Kovács Margit és Máthé Imre fedezték fel a Nyírjes-tónak keresztelt mohalápot. A területet négy évvel később természetvédelmi területté nyilvánították. Hazánkban a tőzegmohás lápok kb. 10 ezer évvel ezelőtt, közvetlenül a jégkorszak utáni időben alakultak ki. A különösen érdekes tőzegmohafajok mellett több ritka sásféle virít. Sajátos hangulatot áraszt fehér pamacsaival a hüvelyes gyapjúsás, a lila virágfüzérű rétifüzény és az aranysárga színben pompázó lizinka.
Sirok sajátos természeti adottságai a kövek többirányú használhatósága kitermelt néhány iparágat, mint a kőbányászat, a kővágás. Ezekkel párhuzamosan fejlődött a kőszobrászat. Borics Pál (1912-1969) siroki születésű szobrászművészt méltán nevezték a "kő gyermekének". Keze nyomán megelevenedett a kő, alkotásai mai napig kőszobrászatunk időt álló alkotásai. Sirokban ma utca viseli nevét, szobra a községháza épülete előtt áll. A könyvtárban munkásságának egy része megtekinthető. Alkotásai hűen reprezentálják a palócföld emberének hétköznapjait.
Kedvelt kirándulóhely Siroktól pár percre a hangulatos, szépen gondozott Kútvölgy. Az önkormányzat tulajdonában lévő szabadidőpark számos kulturális rendezvény helyszíne. A Sirokba látogatók közül is sokan keresik fel egy-egy szalonnasütés, kikapcsolódás céljából. Forrás: sirok.hu |
|---|---|
|
www.egereged.hu - info@egereged.hu Stats Meter (2011. December 1.óta) |
|
A község a Mátra keleti szélén, a két Tarna-patak összefolyásánál található völgykatlanban terül el. Autóúton könnyen megközelíthető mind Eger, mind Parád - Recsk felől. A település szerencsés módon ötvözi magában a régmúltat a jelennel, a kor igényeihez igazodó településképpel. A vár, alatta a régi pincesor és a modern belső részek kellemes összképet nyújtanak. Sirok történetének szerves részét képezi a siroki vár. A vár a település központjától 1 km-re, északra lévő Vár-hegy 294 m magas kopár riolittufa kúpján épült. Romjaiban is megragadó látványt nyúlt az év minden hónapjában. A rom alsó várudvarát és kazamatáit az 1960-as években kezdték el feltárni. Sajnos ma életveszélyes már a vár, ám kellő óvatossággal megtekinthető. 
1399-ben Tari László váltotta meg jelentős összeggel a várat, amelyet Zsigmond király trónra kerülésének évében neki adományozott. A török hódítások idején megnőtt a siroki vár jelentősége, különösen igaz ez az 1552-es egri török ostrom utáni évekre. Akkori birtokosa, Országh Kristóf jelentős számú őrséget tartott a falakon belül. Az ő idején erősítették meg a várat.