3300 Eger, Nagy-Eged u. 48.
Tel.: +36 36 412 872, +36-30-380-5218
Sirok

Sirok

A község a Mátra keleti szélén, a két Tarna-patak összefolyásánál található völgykatlanban terül el. Autóúton könnyen megközelíthető mind Eger, mind Parád - Recsk felől. A település szerencsés módon ötvözi magában a régmúltat a jelennel, a kor igényeihez igazodó településképpel. A vár, alatta a régi pincesor és a modern belső részek kellemes összképet nyújtanak. Sirok történetének szerves részét képezi a siroki vár. A vár a település központjától 1 km-re, északra lévő Vár-hegy 294 m magas kopár riolittufa kúpján épült. Romjaiban is megragadó látványt nyúlt az év minden hónapjában. A rom alsó várudvarát és kazamatáit az 1960-as években kezdték el feltárni. Sajnos ma életveszélyes már a vár, ám kellő óvatossággal megtekinthető.

A vár eredetileg az Aba nembeli Birh-Bodon család birtoka volt 1320-ig, akkor azonban a Csák Mátéval való szövetségük miatt Károly Róbert parancsára elfoglalták. Az Anjou házból származó uralkodó 1324-ben az ugyancsak Aba nembeli Kompolti Imrét nevezte ki várnaggyá. 1332-ben Chenyk cseh vitéz tulajdonába került, ám rövidesen királyi vár lett. 1372-ben az Aba nemzetségbeli Domoszlai Miklós - aki akkor Heves vármegye alispánja volt - saját költségén kijavíttatta a várat, ezért Nagy Lajos - Károly Róbert fia és utóda - a várhoz tartozó birtokkal 2000 forintért zálogba adta neki. 1399-ben Tari László váltotta meg jelentős összeggel a várat, amelyet Zsigmond király trónra kerülésének évében neki adományozott. A török hódítások idején megnőtt a siroki vár jelentősége, különösen igaz ez az 1552-es egri török ostrom utáni évekre. Akkori birtokosa, Országh Kristóf jelentős számú őrséget tartott a falakon belül. Az ő idején erősítették meg a várat.

1596-ban Sirok is török kézre került, s csak 1687-ben nyerte vissza szabadságát. Ettől az időponttól kezdve azonban harcászati jelentősége megszűnt, falai pusztulásnak indultak.

A várhoz sétaút indul a Dobó utcából, melynek kényelmes szakasza után meredeken kaptatunk felfelé. A rövid séta azonban megéri, hiszen a várból gyönyörű körpanoráma nyílik. Délre Sirok község és a Tarna-völgye, a község mögött a Kis- és a Nagy-várhegy emelkedik. Délnyugat és nyugat felé a Keleti Mátra gerincvonalát követhetjük nyomon, amely a Kékes csúcsában teljesedik ki. Jó időben Galyatető is látszik. Észak felé a közeli hegyhátak fölött a Borsodnádasd környéki hegyek láthatók. Kelet felé a Tiba-bérc vonulata zárja le a távoli panorámát.

A vár tetejéről két magányos sziklát pillanthatunk meg. A különleges alakú sziklaalakzatok vulkáni működés közben a kráterből kiszóródott riolittufából keletkeztek. A köznyelv igen találóan a Barát és az Apáca neveket adta a szikláknak, mely utal a természet évezredes munkája nyomán kialakult formájukra. A kiszórt, laza anyagba óriási vulkáni bombák hullottak, és beágyazódtak. Az ellenállóbb kőzetek az alattuk lévő puhábbakat megvédték az erózió pusztításától, és így formálódtak a kőzetek.

Felnőttek és gyerekek egyaránt szívesen fedezik fel maguknak a vár zegzugos átjáróit, alagútrendszerét. A vár egykori aknafigyelő folyosói voltak ezek. Az alsó várból a felsőbe vezető, sziklába vésett szűk és meredek alagút középen három irányba válik szét: a középső a felső várba vezet, a két oldalsó pedig a felső várat a falak alapja alatt öleli át.

Aki hosszabb időt szán Sirok megismerésére, annak mindenképpen ajánljuk, hogy tekintse meg a XVIII. században épült barokk stílusú templomot, és tegyen egy kiadós sétát a községben. A könyvtárban található Borics Pál szobrászművész hagyatéka, amit mindenképpen érdemes megnézni. A falu alsó részén lévő sziklafalba vájt pincék érdekes látványt nyújtanak. Az augusztusban érkezőknek érdemes ellátogatni a Népdalkörök Országos Találkozójára. Alig 2 km-re a falutól a kútvölgyi szabadidős komplexum kínál kikapcsolódást. A szabadidő központban szabadtéri színpad, tűzrakó hely, étkezőhely és gondozott zöld terület várja az ide érkezőket.

Természetvédelmi terület a Nyírjes-tó, a Darnó-hegy délkeleti lejtőjén. Közepén tőzegmohaláp, ritka tőzegmohafajokkal. A Mátra hegység legősibb tönkje, a földtörténeti középkorban már létezett. A hagyomány szerint valaha vár állt a tetején.

Látnivalók:

  • Katolikus templom

Aki hosszabb időt szán Sirok megismerésére, annak mindenképpen ajánljuk, hogy tekintse meg a 18. században épült barokk stílusú templomot, és tegyen egy kiadós sétát a községben. Az 1332. évi pápai tizedjegyzék szerint plébánia, következésképpen templom is állt ezen a helyen. Erről tanúskodnak a vár sarokbástyájába beépített románkori templomkövek. A kőtemplomot Orczy László építette az 1700-as évek közepén a lakosság hozzájárulásával. A templom előtt Nepumuki Szent János 1823-ból való későbarokk kőszobra látható.

  • Kőkúti Szent László kápolna

A kápolna a helyi lakosság igényére épült 1992-96 között Kormos Gyula egri építész tervei alapján. A kápolna külső megjelenésében és belső szerkezetében szerencsésen ötvözi a középkori templom és a modern építészet stílusjegyeit. A színes ólomüveg ablakokat L. Szabó Erzsébet Munkácsy-díjas tervező készítette, az oltárképet Borics József festette.

  • Nyírjes-tó

Természetvédelmi terület a Nyírjes-tó - közepén tőzegmohaláp, ritka tőzegmohafajokkal - a Darnó-hegy délkeleti lejtőjén. 1957-ben Kovács Margit és Máthé Imre fedezték fel a Nyírjes-tónak keresztelt mohalápot. A területet négy évvel később természetvédelmi területté nyilvánították. Hazánkban a tőzegmohás lápok kb. 10 ezer évvel ezelőtt, közvetlenül a jégkorszak utáni időben alakultak ki. A különösen érdekes tőzegmohafajok mellett több ritka sásféle virít. Sajátos hangulatot áraszt fehér pamacsaival a hüvelyes gyapjúsás, a lila virágfüzérű rétifüzény és az aranysárga színben pompázó lizinka.

  • Borics Pál hagyatéka

Sirok sajátos természeti adottságai a kövek többirányú használhatósága kitermelt néhány iparágat, mint a kőbányászat, a kővágás. Ezekkel párhuzamosan fejlődött a kőszobrászat. Borics Pál (1912-1969) siroki születésű szobrászművészt méltán nevezték a "kő gyermekének". Keze nyomán megelevenedett a kő, alkotásai mai napig kőszobrászatunk időt álló alkotásai. Sirokban ma utca viseli nevét, szobra a községháza épülete előtt áll. A könyvtárban munkásságának egy része megtekinthető. Alkotásai hűen reprezentálják a palócföld emberének hétköznapjait.

  • Kútvölgy

Kedvelt kirándulóhely Siroktól pár percre a hangulatos, szépen gondozott Kútvölgy. Az önkormányzat tulajdonában lévő szabadidőpark számos kulturális rendezvény helyszíne. A Sirokba látogatók közül is sokan keresik fel egy-egy szalonnasütés, kikapcsolódás céljából.

Forrás: sirok.hu


 
 
Apartman Eged Vendégház Eger, Olcsó egri szállás, Olcsó szállás Egerben, Szépkártya elfogadóhely, Eger Vendégház, Eger Apartman, Apartmanház, Egri szálláshelyek, Szálláshely Egerben, Szépasszony-völgy, Család barát vendégház, apartman, Széchenyi pihenőkártya, Szépkártya, OTP Szépkártya elfogadóhely, MKB Szépkártya elfogadóhely, K&H Szépkártya elfogadóhely, Magánszállás, Egyéb szállás, Eger Panzió, Csoportos nyaralás, Csoportkedvezmény, Gyermekkedvezmény, Üdülés, Akció, Csomagajánlat, Apartman Egerben, Apartmanház Eger, Észak-Magyarország, Heves megye, Eger, WiFi, Internet használat, Ingyenes transzfer, Hétköznapi akció, Hosszú hétvége, Ajándék éjszaka, Csomag családoknak, Kiemelt Ünnepnapok.


Apartman Eged Vendégház - 3300 Eger, Nagy-Eged u. 48. Tel.: 06-30-380-5218
www.egereged.hu

Counter Site
Stats Meter (2011. December 1.óta)

 
© Copyright: 2007-2013. Apartman Eged Vendégház Eger. Minden jog fenntartva!