3300 Eger, Nagy-Eged u. 48.
Tel.: +36-30-380-5218
Mzeumok Egerben

Mzeumok Egerben

Fegyházmegyei Könyvtár

A Fegyházmegyei Könyvtár Magyarország egyik legértékesebb történeti s egyetlen nyilvános egyházi könyvtára. Eszterházy Károly püspök alapította a tervezett egri egyetem számára. Olyan tudományos mhelyt kívánt létrehozni Egerben, amely híven tükrözi korának tudását, amellett segítséget nyújt az oktatásban. Ezért igen nagy körültekintéssel és hozzáértéssel vásárolta össze a szükségesnek tartott könyveket Európa minden tájáról.
Az Eszterházy-féle könyvgyjtemény a maga több mint 20 ezer kötetével enciklopédikus jelleg, gyjtköre felölelte a korabeli tudományágakat. A püspök halála után a rendszeres könyvgyjtés azonban leállt. A továbbiak során a bibliotéka csak adományokból és alkalmi vásárlásokból gyarapodott. Állománya 1900 körül így is megközelítette az ötvenezer kötetet, napjainkra pedig mintegy 160.000-re duzzadt.
Az épület déli szárnyán kialakított díszes könyvtárterem küls megjelenésében is lenygöz. Az ország talán legszebb barokk könyvtárának f ékessége a mennyezeti freskó és a bels falfelület egészét beborító könyvállvány. A monumentális, eredeti színében pompázó tölgyfa szerkezetet jól tagolja a középen körbefutó, mintegy 7 m magas karzat, melyre két rejtett csigalépcs vezet föl. A könyvtárhoz tartozó két kisebb szobában is mennyezetig ér könyvállványokat találunk.
A gyjtemény könyvállományával, gazdag kézirattárával, jelents kódex-, helytörténeti és újabb kori kéziratanyagával ma is a kutatók és az olvasók rendelkezésére áll. Sokoldalú szolgáltatásai mellett hatalmas idegenforgalmat is lebonyolít.
    Cm: Eger, Eszterházy tér 1.

Specula Csillagvizsgáló

1966. április 16.-án nyílt meg hazánk egyetlen állandó kiállítása, mely a 18. század csillagászati távcsöveit és méreszközeit mutatja be eredeti környezetükben.
A 6. emeleten az egykori megfigyeltermekben kaptak helyet a régi lencsés és tükrös távcsövek, kvadránsok, napórák. Itt látható a híres, pontosan északdél irányba tájolt meridián vonal, (Linea Meridionalis) melynek segítségével még ma is pontosan lehet jelezni az egri dél idpontját.
A 7. emeleten található a mesterien korh bútorokkal és egyéb használati tárgyakkal berendezett Csillagász Meleged.
A 9. emeletrl, a Camera Obscuraból, színes panoráma képekben, madártávlatból tekinthet meg a város. Innen már csak fél emelet a passzázs mszer és az 54 méter magasan található kupola. Itt látható - az egykori helyén - a csillagásztorony legnagyobb mszere, az ekvatoriális távcs.
A csillagászati mszerek többsége a nyugati észlelteremben - a Csillagászati Múzeumban - van kiállítva, a többi pedig az eredeti helyén található. Így az érdekldk egy jól felszerelt, 18. századi csillagászati obszervatóriumot tekinthetnek meg, azzal az érzéssel, mintha csak az egykor élt csillagász éppen most hagyta volna abba megfigyeléseit.
    Cm: Eger, Eszterházy tér 1.

Líceumtörténeti Pedagógiai Múzeum

Eszterházy Károly - a Liceum névadója - 1762. június 29-én érkezett Egerbe, s haláláig töltötte be az egri egyházmegye püspöki és Heves vármegye fispáni tisztét. Közel négy évtizedes mködése alatt jelentsen hozzájárult Eger város építészeti, szellemi, mveldési arculatának kialakításához. A nagy mveltség, koncepciózus, önmagához és másokhoz szigorú és következetes fpap biztos kézzel tartotta rendben a hatalmas egyházmegyét. Mködése alatt épült ki Eger igazi székvárossá, s nyerte el mai szerkezetét és barokk városképét.
Múlhatatlan érdemei vannak Eszterházy Károlynak az oktatás területén is. Ebbéli tevékenységének csúcsát az egri négyfakultásos egyetem épületének megépítése jelenti. Nagyszabású terve - hogy a várost az ország keleti felének szellemi központjává tegye - azonban nem sikerült, az uralkodó nem engedélyezte az egyetem mködését. A m mégis elkészült, és 1774 óta az oktatást szolgálja: a bölcseleti, a jogi és a teológiai intézet növendékei és tanárai ugyanis ekkor vették birtokukba a már elkészült épületrészeket.
Az ország egyik legrégibb felsoktatási intézményének épülete a XVIII. század közepétl 1793-ig készült a város közepén, a székesegyházzal szemben. A késbarokk rövid élet copf stílusában épült Líceumon jól nyomon követhet a hosszú építkezés alatt végbement ízlésváltozás. Az épület tömege, a kiugró középrészek, az oldalrizalitok a barokk, az oldalhomlokzatok már a rokokó, az ablakok babérkoszorúi pedig a copf jegyeit mutatják. A klasszicizmust ellegezi az épület egyenletes ritmusa, a szabályosság, a szimmetria.
A négyzet alakú udvart körülzáró, szimmetrikus épületszárnyak hossza 85, magassága 21 méter. Az els emeleten három nagyméret, két emelet magasságú, lenygöz termet építettek. A fhomlokzat nyugati szárnyán találjuk a néz dísztermet, a déli fronton kapott helyet a díszes kivitel könyvtár, az északi oldal nagytermében a régi intézeti kápolna mködött, most egy konferenciaterem kialakítása folyik benne. Az épület hátsó, keleti traktusa fölött emelkedik az 53 méter magas csillagászati torony.
A csillagdával szemben található a nemrégiben kialakított Somos Lajos Líceumtörténeti Pedagógiai Múzeum, melyben bemutatásra kerülnek mindazon felsoktatási tevékenységek, melyek a Líceum épületében mködtek. A rendezk itt állítanak emléket a múzeum névadójának, a kiemelked tudósnak és pedagógusnak.
    Cm: Eger, Eszterházy tér 1.

Írógép-kiállítás

Írógépek kiállítása a XIX. század második felétl az 1950-es évekig.
    Cm: Eger, Klapka út 7.

Sportmúzeum

Az egykori megyei brtn pletben rendeztk be a megye sz- s vvsportjnak trtnett bemutat lland killtst. A sportmzeumot - amely a maga nemben egyedlll a vilgon - 1993 prilisban nyitottk meg. Bels szerkezeti rendszere, megvilgtsa klnleges hangulatot teremt a ltogatk szmra. rmek, djak, serlegek, hiteles dokumentumok, oklevelek, korabeli fnykpek, jsgcikkek, plaktok, formaruhk, teszik rdekess a ltogatk szmra.
A gyjtemny teljessgt, hitelessgt bizonytja, hogy a killtott trgyak adomnyozi a djat elnyert szemlyek vagy kzvetlen hozztartozi krbl kerltek ki. gy a kapott informcik gyakorlatilag els kzbl szrmaznak, hitelesek.
A Sportmzeum - amely a Megyei nkormnyzati Hivatal udvarban tallhat a Kossuth Lajos u. 9 alatt - htf kivtelvel minden nap 9.00-tl 17.00-ig vrja a ltogatkat.

    Cm: Eger, Kossuth út 9.

Eger és Heves megye a XVIII-XIX. században

A killts a trk kizst kvet kt vszzad legjellemzbb gazdasgi gazatait, valamint a korszak ptszeti, szobrszati, festszeti s iparmvszeti emlkeit mutatja be. Az pletben lthat mg a Heves Megye sz- s vzilabda sportja cm killts.
    Cm: Eger, Kossuth út 9.

Dobó István Vármúzeum

A várdombon épült fel a Szent István alapította egri püspökség els temploma, majd a román és gótikus székesegyház. A tatárjárás után megersítették a püspöki várat a XVIII. század elejéig folyamatosan építették. A vár az 1552-es hsies védelemmel vált híressé, s azóta is a hazafias helytállás szimbóluma.
Falai között a Dobó István Vármúzeum kiállításai láthatók (Történeti kiállítás, Képtár, Börtönmúzeum idszaki kiállítás, Hsök terme, Kazamata(ktár), Romkert. Egyéb kiállítások a várban (magánkézben): Panoptikum, Éremverde, Ispotály pince).
    Cm: Eger, Vár út 1.

Gárdonyi Géza Emlékmúzeum

Az Emlékmúzeum épülete 1897 és 1922 között az író lakóhelyéül szolgált. E házban írta sok mvét, köztük egyik legszebb történelmi regényét - az Egri csillagokat is -, mely a XVI. század törökellenes harcainak állít emléket.
A ház elszobája a kezdettl fogva a könyvek befogadására szolgált. Ezek száma megközelítette a tízezret: értékük tartalmukban, tárgykörük változatosságában van.
A hálószobában szinte minden bútordarab az eredeti helyén maradt. A kisebb faragott íróasztalnál írta az Egri csillagokat. Festmények, iskolai palatáblára rögzített tájképek jelzik, hogy Gárdonyi szívesen festett. Az otthonos hálószobát puritán egyszerség jellemzi.
dolgozószoba inkább teremnek nevezhet. Barna festése Gárdonyi egyetlen szenvedélyére, a dohányra utal. A tetvilágításra a napközbeni zajtól véd, zárva tartott ablakok miatt volt szükség. Itt látható Gárdonyi nagy íróasztala, amelyen annyi értékes munka készült, valamint Dankó Pista szegedi cigányprímás cimbalma is. A vitrinekben megfigyelhetk az író titkosírásos jegyzetei.
    Cm: Eger, Gárdonyi út 28.

Magyar Kocsik Kiállítása

Az egri vrtl 2 km-re az Eged-hegy lbnl Eger s Noszvaj kztt tallhat a Mtyus Udvarhz Lipicai Lovastanyja.
Magyar használt kocsik, szekerek, still kocsik, lószerszámok, magyar hajtóstílus bemutatása.
    Cm: Eger, Noszvaji t mellett

Kopcsik Marcipánia és Harangönt-ház

Eger történelmi belvárosában tallhat Magyarország "legédesebb" kiállítása, a Kopcsik Marcipánia.
Kopcsik Lajos Oscar-díjas, olimpiai- és világbajnok, Guinness rekorder mestercukrász alkotásait tekinthetik meg az érdekldk. A több mint 120 tárgy mindegyike cukormasszából és marcipánból készült, mint például egy közel két méteres borospalack, a Minaret kicsinyített mása, de a gyermekek számára is igazi különlegességeket tartogat a kiállítás, hiszen cukormasszából elevenednek meg a mesehsök.
Barokk szoba: Kopcsik Lajos egri cukrszmvszt mr letmvnek sszefoglal killtsa, Marcipnia megnyitsa eltt vtizednyi idvel foglalkoztatta egy cukorbl val barokk szoba megalkotsnak gondolata. Cukorbl kszlt trgyakkal berendezni egy minden rszletben barokk stlus kicsiny termet, ahol a padl, a tapta, a fggny, a falon lg kpek, a stukk, a csillr, nemklnben az inpozns mret klyha, a kanap, eltte asztal, a tlon gymlcskkel, egyarnt hen idzik a barokk kor hangulatt.
Szintén ez az épület ad otthont egy másik tárlatnak is. A Harangönt út 4. szám alatt régen harangönt mesterek éltek és dolgoztak, így ennek a mára már szinte kihalt mesterségnek kíván emléket állítani, ezért egy harangönt emlékszobát láthatnak, ahol az egykor itt készített harangok és más érdekességek kapnak helyet.
    Cm: Eger, Harangönt út 4.

Palóc Népmvészeti Kiállítás

A kiállításon a Palócföld Heves megyei tájainak népmvészetét mutatják be. A fafaragások legszebb darabjait a pásztorok készítették (botok, ivókanalak). A népi kerámia egyszerbb, mindennapi darabjai közül kiemelkednek a mezcsáti és tiszafüredi butykosok, miskakancsók.
Nagy hagyományai vannak a szövésnek is. A szttesek (fleg lakástextilek) díszítése rendkívül egyszer, levegs. A hímzéssel díszített lakástextilek legszebb darabjai a sátorlepedk, kalácsoskendk, búcsútarisznyák. A férfi és ni viseletben a vlegényingeket, a nk ingvállát és a kötényeket hímezték legtöbbször. A fels ruhadarabokat, szröket, ködmönöket azonban mesteremberek készítették. Az igen gazdag és változatos népviseleteket egy lakodalmas menet keretében mutatják be a jellegzetes boldogi cifrakaláccsal.
A palóc lakóház tisztaszobáját festett bútorok, saját készítés hímzett és sztt ágynem, valamint színes tányérok, tükrös szentképek és olajnyomatok idézik.
    Cm: Eger, Dobó út 12.

Vitkovics Ház

Kepes Gyrgy Vizulis Kzpontnak helyet ad Vitkovics-hz 1760-ban plt copfstlus grgkeleti plbnia plet, melyet 1989-ben feljtott llapotban mzeumknt nyitott meg a vros.
A hzban tallhat Vitkovics Mihly (1778-1829) reformkori klt emlkszobja, aki klt mfordt volt, ezen kvl Kepes Gyrgy kinetikus festmvsz lland killtsa. Kepesnek az egri Vitkovics-hzban bemutatott lland killtsn tbb mint 200 mve (festmnyek, rajzok, fotk, fotogrammok, tervek, vzlatok) kpviseli sokrt letmvt.
A mveket gazdag dokumentcis anyag egszti ki, melyek segtsgvel a killts bepillantst nyjt az letm Magyarorszgon kevss ismert rszleteibe is. gy lthatk monumentlis murlis mveinek tervei, fotdokumentumai, kinetikus mveinek, tervezi s tanri mkdsnek dokumentumai.
A Kepes Gyrgy Vizulis Kzpont lland killtsai mellett egyb kulturlis tevkenysget is folytat. Ezek a fnyszimpzium, a kpzmvszeti szakkrk, ahol dleltti rajzrk, jtszhzak, nyri szabadids programok s killtsok, mvszettrtneti eladsok, s felntt kzmves mhelyek kerlnek megrendezsre.
    Cm: Eger, Széchenyi út 55.

Történeti Tárház

Eger memlékekben gazdag környezetében található a különleges hangulatú kiállító terem, melyben Tóth Sándor magángyjteménye látható.
A kiállítás eldeink fegyvereit hivatott bemutatni, az skortól a szabadságharcig. A l- és szálfegyverek, szablyák, kardok és egyéb kiegészít 20 db vitrinben foglalnak helyet. A bemutatott fegyverek egyedisége és eredete minden gyermek és felntt figyelmét felkelti.
A Történeti Tárházban elzetes egyeztetés esetén lehetség adódik történelem órák megtartására, szakszer tájékoztatásra szükség esetén jeltolmács közremködésével.
    Cm: Eger, Dobó u. 9. (bejárat a Fazola utca fell)

Rác templom

A szerbek a trk hdoltsg idejn, a 17. szzadban kezdtek letelepedni nagyobb szmban Egerben. Eleinte az goston-rendiek ugyanezen a helyen ll kzpkori templomt hasznltk. Tovbb nvekedett az egri szerbek szma a trk uralom megsznse utn, amikor 1690-ben Arszenije Csarnojevics ipeki ptrirka 35 ezer szerb csaldot vezetett Magyarorszgra. A fleg borkereskedssel foglalkoz tehets szerbek sokig krvnyeztk, hogy omladoz templomuk helyre jat pthessenek. Ezt vgl II. Jzsef engedlyezte szmukra. A templom 1785-1799 kztt plt fel, Povolni Jnos tervei alapjn, copf stlusban. A templom ikonosztzt Nikola Jankovics faragta 1789-91 kztt, kpeit Anton Kuchelmeister bcsi fest alkotta. A dli dszkaput Giovanni Adami ksztette.
A templomot 1960-1979 kztt restaurltk Rados Jen professzor tervei alapjn.
Idvel a helyi grg s szerb lakossg beolvadt a magyarsgba, illetve egy rszk elvndorolt, kihalt. A templomot jelenleg a Grgkeleti Szerb Egyhz (Szentendre) mkdteti mzeumknt.
A Vitkovics Mihly s a Szchenyi u. kztti terleten a dombtetn ll templombl, a domboldalban fekv paplakbl s a kettt sszekt fedett lpcsbl ll memlkegyttes. Temetkertben ll egyhajs, keletelt, Ny-i homlokzati tornyos, ves szentlyzrds templom. A templomkertben 18. szzadi srkvek tallhatk. Klnsen szp gazdagon faragott s aranyozott ikonosztza.
    Cm: Eger, Vitkovics út 30.

Egri Tzoltómúzeum

A Tzolt tr 5. szm alatt, a rgi tzolt laktanyban 1999. szeptemberben, az egri tzoltsg megalakulsnak 125. vforduljn nylt meg az egri Tzolt Mzeum. Az pletegyttest 1989-ben memlkk nyilvntottk. A hrom szerllsos plet 1929-ben plt, jellegzetes pldja a vrosi tzoltsgi szertartsnak, ezrt klnsen alkalmas a vidki vrosainkban a XIX. szzad vgtl megalakul tzolttestlet tevkenysgnek bemutatsra.
A szertarts korhen szemllteti a kt vilghbor kztti idszak vrosi tzoltsgnak felszerelst, s ezek hasznlatt. A szertr melletti, korbban legnysgi szllsnak hasznlt pletrszben tbb bemutat is helyet kap. A bejrat elterben Szent Flrinnak, a tzoltk vdszentjnek letrl lthat egy rvid sszellts.
A fldszinti nagyteremben az egri tzoltsg trtnett feldolgoz lland killts lthat, korabeli metszetek, fotk, trkpek, egyenruhk, sisakok, felszerelsek s helyi emlktrgyak bemutatsval.
Foglalkozik az akkori nkntes, ktelezett, gyri, vasti, zemi s fizetett vrosi tzoltkkal egyarnt. Bemutatja az akkortjt ltrejtt magyar s nemzetkzi tzoltszvetsggel kapcsolatos emlkeket, illetve a somogyi els tzolt egyesletrl s az 1883-ban ltrejtt vrsi nkntes tzoltsgrl fennmaradt relikvikat. 1989-ben elkszlt killtsi szertr, ahol a korszak tzoltszereit sorakoztattk fel. A szertr kapuit a rgi fvrosi IX. kerleti rsgrl szrmaznak.
    Cm: Eger, Tzoltó tér 5.

Mvészetek Háza

A Szchenyi utca kzps traktusban hrom jelents plet alkot ismt jelents ltvny-egyttest. A 16. szm hz ma a Mvszetek Hza.
A homlokzatn lev latin nyelv felirat "FATI PARTUS" (a Vgzet szltte) korbbi tragikus esemnyekre utal a hz trtnetvel kapcsolatban. A 17. szzadi kisebb lakhz 1800-ban legett, majd Spetz Jzsef gygyszersz ptette jj.
Az jjpts sorn az emeleten tnctermet, kisebb, brbe adhat laksokat, a fldszinten kvhzat alaktottak ki. 1815-ben itt tartottk az els sznjtsz eladsokat. A vllalkoz szellem gygyszersz bevteleit a jezsuitktl megvsrolt "egri vz" ksztsvel s forgalmazsval, a gygynvnyek nagybani gyjtsvel s rtkestsvel nvelte.
1827-ben a nagy tzvszben a hz jra legett, Spetz ismt jjptette, ekkor kerlt az pletre a msodik emelet s valsznleg a felirat is. 1833-tl polgri Kaszin mkdtt benne.
    Cm: Eger, Széchenyi út 14.

200 éves István Pince és Bormúzeum

Az 1789-ben riolit tufba vjt eredeti pince rendszerben tallhat az Istvn Pince – Nemzeti Bormzeum.
A pincerendszer 4 gbl ll, az gak 33-45 m hosszak, egyttes hosszuk 255 m. A pince 14 m mlyen van az udvarszint alatt. 2 fthet ttermi gban 160 f befogadsra van lehetsg. A vendgek eredeti krnyezetkben zlelhetik a gasztronmia szmra ksztett borokat, cignyzene s folklr program mellett.
A "BORSZENTLY" - gban rlelik a Hotel Korona Eger rszre palackozott HZ BORAIT, melyek Vincze Bla, Gl Tibor, Thummerer Vilmos pincszetbl valk. Egyben ezek a borok kpezik az alapborkstol borait.
A "NEMZETI BORMZEUM" - gban, rgi borszattechnikai eszkzk bemutatsa mellett, Magyarorszg 22 borvidknek, tbb mint 500 fle palackozott, valamint a borszfekben rztt muzelis rtk borai tallhatk. Magyarország bortermel vidékeinek bemutatása, régi, muzeális, borásztechnikai felszerelések kiállítása.
    Cm: Eger, Csiky Sándor út 30.

Érseki Gyüjteményi Központ

Az egri egyházmegyét Szent István király alapította. Ennek pontos dátumát nem ismerjük, de azt biztosan tudjuk, hogy 1009-ben már létezett Szent János apostol és evangélista oltalma alatt. A régi püspöki központ a mai vár helyén, a Szt. János székesegyház szomszédságában volt. Itt az eddig talált legrégebbi egyházi építmény egy, a 10-11. század fordulóján épült kör alakú kápolna. Feltételezhet, hogy itt temették el Eger harmadik püspökét Buldust, aki Szent Gellérttel együtt halt vértanúhalált 1046-ban.
Az egri egyházmegye a 14. században már 14 kisebb területi egységgel, fesperességgel rendelkezett. Valószínleg már az egyházalapítást követen felépült az els püspöki székesegyház a vár területén. A középkori püspöki rezidencia fénykora a 15. századra esett. Ez idben épült a gótikus püspöki palota, a székesegyházat pedig ismét bvítették. A 15. század lendületes fejldését követen a mohácsi csatavesztés utáni politikai anarchia, és az ország védelmének megoldatlansága az egri püspökséget is hanyatlásnak indította. A vár többször is gazdát cserélt Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd hívei között, így Perényi Péter, Varkoch Tamás is jelents név az egri vár történetében. A reformáció egri megjelenése és az els egri lutheránus eklézsia megszervezése is erre az idszakra tehet.
1548-ban Oláh Miklós lett Eger püspöke, aki - felismerve az egri vár védelmének fontosságát - olyan értelm egyezséget kötött Ferdinánd királlyal, miszerint az egri püspökség jövedelmei három részre osztandók: egyharmadát az erdítmény építésére, egyharmadát a várvéd katonaság fenntartásra kellett fordítani, és csak egyharmad résszel rendelkezett a mindenkori püspök. 1548-tól Dobó István lett a vár kapitánya. Ezzel megsznt a protestáns uralom, de a püspöki jövedelmeket továbbra is a várra kellett fordítani.
Dobó utódai a várkapitányságban Bornemissza Gergely, Figedy János és Zárkándy Pál újfent protestánsok voltak. 1558-ig háborítatlanul mködtek itt az új hit terjeszti, ebben az évben azonban Verancsics Antal lett a püspök, aki eldjénél jóval határozottabban lépett fel velük szemben.
Az új fkapitány, Magócsy Gáspár újabb lendületet adott az itteni protestantizmusnak. 1566-ban a székesegyházat átalakíttatta raktárrá és megtiltotta, hogy a vár területére katolikus egyházi személy lépjen.
1572-ben Radéczy István lett Eger püspöke. Látva a székesegyház siralmas állapotát, 1580-ban az egri Szt. Mihály templomot jelölte ki erre a célra és a káptalannak adományozta örök idkre. Eger török kézre kerüléséig a kálvinizmus lett a városban a legersebb vallási irányzat.
A város eleste után 91 évig az egri vilájet központja volt, a katolikus egyház megsznt itt létezni. A török hódoltság végéig azonban az egri püspöki szék kisebb-nagyobb megszakításokkal ugyan, de gyakorlatilag folyamatosan be volt töltve, mert az egri püspök, mint közjogi méltóság fontos szerepet játszott az ország életében.
    Cm: Eger, Szchenyi t 5.

Katolikus Múzeum

2,5-3 vszzad alatt, rszben a kptalan, rszben az rseksg tulajdonban gyltek ssze azok a liturgikus trgyak, melyek a hasznlatbl kikerlve, rtkes alapanyagaik, rendkvl ignyes megmunkltsguk, vagy trtneti rtkk miatt kerltek megrzsre.
Rajtuk kvl tbb festmny, szobor, illetve liturgikus knyv teszi vltozatosabb a killtst. A trgyak jelents rsze a 18. szzadbl, kisebb rsze a 19. s a 20. szzadbl szrmazik. Az tvstrgyak esetben jl azonosthat a kszt mhely, valamint a kszts idpontja.
    Cm: Eger, Szchenyi t 1.

Telekessy Patikamúzeum

A patikát a jezsuiták alapították 1713-ban egykori rendházukban, Telekessy István püspök adományából, így jelenlegi nevét róla kapta. 1900-ban került mostani helyére, ahol 1968-ig gyógyszertárként mködött.
1987-ben nyílt meg felújított bútorokkal, berendezéssel mint múzeum. A bútorzat 1745-46-ban az egri rendházban készült tölgyfából, barokk-rokokó díszítéssel. A hasáb alakú támasztal üvegezett végszárnyai XIX. századi fenyfa kiegészítések. Középen, a mellvédrészen Telekessy-címeres patikaedények láthatók. Ezek a holicsi gyárban készültek, hasáb alakúak, ellapjukon a püspök címerével. Találhatók még itt fatégelyek is, amelyek valószínleg a bútorzattal egyidben készültek ehhez a berendezéshez.
    Cm: Eger, Széchenyi u. 14.

Város a Város Alatt

Az egykori érseki pincerendszer
A török megszállás után az Egerbe visszatér Fenessy György püspök már nem akar a Várban lakni. A polgári városban vásárol két építési telket és a palota építéséhez szükséges tufa követ a mögöttes dombból termelik ki. Ezáltal egyrészt megépül a palota, másrészt kialakul a hatalmas pincerendszer, ahol a Gyöngyöstl Munkácsig terjed szlterületekrl származó borok tizedét, az egyházi adót tárolták. Ez évente 11-12 millió liter bort jelentett. A pincerendszer a Hatvani kaputól a Rác kapuig 3 kilométer hosszan nyúlt el város alatt. A pince legszebb része az oszlopos terem, ahol 7x7 pinceág sakktáblaszeren hálózza be a teret.
Az 1947-es államosítás után a pincét nem használták, állagában megroggyant, életveszélyes lett. A 70-es évek végén vasbeton szerkezettel megersítik, a nagyon veszélyes szakaszokat betonnal betömedékelik. Hibát követnek el azonban, hogy nedvesség ellen nem szigetelik az alagutakat, ezáltal a betonon átszivárog a talajvíz. Így azonban a tufából kimosott mészbl csodálatos cseppkszer képzdmények alakultak ki a falakon.
Ebben a pincében kívánja a város bemutatni életképekben, interaktív jelenetekben, fény- és hanghatásokkal gazdagítva a város történetét 1004-tl (a püspökség alapításától), 1687-ig (a törökök kivonulásáig).
A Város a város alatt bejárata a Bazilika eltt, a Szent László szobor alatt található.
Pincelátogatás csak vezetéssel minden egész órában. Meleg ruha ajánlott.
    Cm: Eger, bejárata a Bazilika eltt


 
 
Apartman Eged Vendghz Eger, Olcs egri szlls, Olcs szlls Egerben, Szpkrtya elfogadhely, Eger Vendghz, Eger Apartman, Apartmanhz, Egri szllshelyek, Szllshely Egerben, Szpasszony-vlgy, Csald bart vendghz, apartman, Szchenyi pihenőkrtya, Szpkrtya, OTP Szpkrtya elfogadhely, MKB Szpkrtya elfogadhely, K&H Szpkrtya elfogadhely, Magnszlls, Egyb szlls, Eger Panzi, Csoportos nyarals, Csoportkedvezmny, Gyermekkedvezmny, dls, Akci, Csomagajnlat, Apartman Egerben, Apartmanhz Eger, szak-Magyarorszg, Heves megye, Eger, WiFi, Internet hasznlat, Ingyenes transzfer, Htkznapi akci, Hossz htvge, Ajndk jszaka, Csomag csaldoknak, Kiemelt nnepnapok.


Apartman Eged Vendghz - 3300 Eger, Nagy-Eged u. 48. Tel.: 06-30-380-5218
www.egereged.hu

Counter Site
Stats Meter (2011. December 1.ta)

 
© Copyright: 2007-2013. Apartman Eged Vendghz Eger. Minden jog fenntartva!