3300 Eger, Nagy-Eged u. 48.
Tel.: +36 36 412 872, +36-30-380-5218
Múzeumok Egerben

Múzeumok Egerben

Főegyházmegyei Könyvtár

A Főegyházmegyei Könyvtár Magyarország egyik legértékesebb történeti s egyetlen nyilvános egyházi könyvtára. Eszterházy Károly püspök alapította a tervezett egri egyetem számára. Olyan tudományos műhelyt kívánt létrehozni Egerben, amely híven tükrözi korának tudását, amellett segítséget nyújt az oktatásban. Ezért igen nagy körültekintéssel és hozzáértéssel vásárolta össze a szükségesnek tartott könyveket Európa minden tájáról.
Az Eszterházy-féle könyvgyűjtemény a maga több mint 20 ezer kötetével enciklopédikus jellegű, gyűjtőköre felölelte a korabeli tudományágakat. A püspök halála után a rendszeres könyvgyűjtés azonban leállt. A továbbiak során a bibliotéka csak adományokból és alkalmi vásárlásokból gyarapodott. Állománya 1900 körül így is megközelítette az ötvenezer kötetet, napjainkra pedig mintegy 160.000-re duzzadt.
Az épület déli szárnyán kialakított díszes könyvtárterem külső megjelenésében is lenyűgöző. Az ország talán legszebb barokk könyvtárának fő ékessége a mennyezeti freskó és a belső falfelület egészét beborító könyvállvány. A monumentális, eredeti színében pompázó tölgyfa szerkezetet jól tagolja a középen körbefutó, mintegy 7 m magas karzat, melyre két rejtett csigalépcső vezet föl. A könyvtárhoz tartozó két kisebb szobában is mennyezetig érő könyvállványokat találunk.
A gyűjtemény könyvállományával, gazdag kézirattárával, jelentős kódex-, helytörténeti és újabb kori kéziratanyagával ma is a kutatók és az olvasók rendelkezésére áll. Sokoldalú szolgáltatásai mellett hatalmas idegenforgalmat is lebonyolít.
    Cím: Eger, Eszterházy tér 1.

Specula Csillagvizsgáló

1966. április 16.-án nyílt meg hazánk egyetlen állandó kiállítása, mely a 18. század csillagászati távcsöveit és mérőeszközeit mutatja be eredeti környezetükben.
A 6. emeleten az egykori megfigyelőtermekben kaptak helyet a régi lencsés és tükrös távcsövek, kvadránsok, napórák. Itt látható a híres, pontosan északdél irányba tájolt meridián vonal, (Linea Meridionalis) melynek segítségével még ma is pontosan lehet jelezni az egri dél időpontját.
A 7. emeleten található a mesterien korhű bútorokkal és egyéb használati tárgyakkal berendezett Csillagász Melegedő.
A 9. emeletről, a Camera Obscuraból, színes panoráma képekben, madártávlatból tekinthető meg a város. Innen már csak fél emelet a passzázs műszer és az 54 méter magasan található kupola. Itt látható - az egykori helyén - a csillagásztorony legnagyobb műszere, az ekvatoriális távcső.
A csillagászati műszerek többsége a nyugati észlelőteremben - a Csillagászati Múzeumban - van kiállítva, a többi pedig az eredeti helyén található. Így az érdeklődők egy jól felszerelt, 18. századi csillagászati obszervatóriumot tekinthetnek meg, azzal az érzéssel, mintha csak az egykor élt csillagász éppen most hagyta volna abba megfigyeléseit.
    Cím: Eger, Eszterházy tér 1.

Líceumtörténeti Pedagógiai Múzeum

Eszterházy Károly - a Liceum névadója - 1762. június 29-én érkezett Egerbe, s haláláig töltötte be az egri egyházmegye püspöki és Heves vármegye főispáni tisztét. Közel négy évtizedes működése alatt jelentősen hozzájárult Eger város építészeti, szellemi, művelődési arculatának kialakításához. A nagy műveltségű, koncepciózus, önmagához és másokhoz szigorú és következetes főpap biztos kézzel tartotta rendben a hatalmas egyházmegyét. Működése alatt épült ki Eger igazi székvárossá, s nyerte el mai szerkezetét és barokk városképét.
Múlhatatlan érdemei vannak Eszterházy Károlynak az oktatás területén is. Ebbéli tevékenységének csúcsát az egri négyfakultásos egyetem épületének megépítése jelenti. Nagyszabású terve - hogy a várost az ország keleti felének szellemi központjává tegye - azonban nem sikerült, az uralkodó nem engedélyezte az egyetem működését. A mű mégis elkészült, és 1774 óta az oktatást szolgálja: a bölcseleti, a jogi és a teológiai intézet növendékei és tanárai ugyanis ekkor vették birtokukba a már elkészült épületrészeket.
Az ország egyik legrégibb felsőoktatási intézményének épülete a XVIII. század közepétől 1793-ig készült a város közepén, a székesegyházzal szemben. A későbarokk rövid életű copf stílusában épült Líceumon jól nyomon követhető a hosszú építkezés alatt végbement ízlésváltozás. Az épület tömege, a kiugró középrészek, az oldalrizalitok a barokk, az oldalhomlokzatok már a rokokó, az ablakok babérkoszorúi pedig a copf jegyeit mutatják. A klasszicizmust előlegezi az épület egyenletes ritmusa, a szabályosság, a szimmetria.
A négyzet alakú udvart körülzáró, szimmetrikus épületszárnyak hossza 85, magassága 21 méter. Az első emeleten három nagyméretű, két emelet magasságú, lenyűgöző termet építettek. A főhomlokzat nyugati szárnyán találjuk a néző dísztermet, a déli fronton kapott helyet a díszes kivitelű könyvtár, az északi oldal nagytermében a régi intézeti kápolna működött, most egy konferenciaterem kialakítása folyik benne. Az épület hátsó, keleti traktusa fölött emelkedik az 53 méter magas csillagászati torony.
A csillagdával szemben található a nemrégiben kialakított Somos Lajos Líceumtörténeti Pedagógiai Múzeum, melyben bemutatásra kerülnek mindazon felsőoktatási tevékenységek, melyek a Líceum épületében működtek. A rendezők itt állítanak emléket a múzeum névadójának, a kiemelkedő tudósnak és pedagógusnak.
    Cím: Eger, Eszterházy tér 1.

Írógép-kiállítás

Írógépek kiállítása a XIX. század második felétől az 1950-es évekig.
    Cím: Eger, Klapka út 7.

Sportmúzeum

Az egykori megyei börtön épületében rendezték be a megye úszó- és vívósportjának történetét bemutató állandó kiállítást. A sportmúzeumot - amely a maga nemében egyedülálló a világon - 1993 áprilisában nyitották meg. Belső szerkezeti rendszere, megvilágítása különleges hangulatot teremt a látogatók számára. Érmek, díjak, serlegek, hiteles dokumentumok, oklevelek, korabeli fényképek, újságcikkek, plakátok, formaruhák, teszik érdekessé a látogatók számára.
A gyűjtemény teljességét, hitelességét bizonyítja, hogy a kiállított tárgyak adományozói a díjat elnyert személyek vagy közvetlen hozzátartozói köréből kerültek ki. Így a kapott információk gyakorlatilag első kézből származnak, hitelesek.
A Sportmúzeum - amely a Megyei Önkormányzati Hivatal udvarában található a Kossuth Lajos u. 9 alatt - hétfő kivételével minden nap 9.00-től 17.00-ig várja a látogatókat.

    Cím: Eger, Kossuth út 9.

Eger és Heves megye a XVIII-XIX. században

A kiállítás a török kiűzését követő két évszázad legjellemzőbb gazdasági ágazatait, valamint a korszak építészeti, szobrászati, festészeti és iparművészeti emlékeit mutatja be. Az épületben látható még a Heves Megye úszó- és vízilabda sportja című kiállítás.
    Cím: Eger, Kossuth út 9.

Dobó István Vármúzeum

A várdombon épült fel a Szent István alapította egri püspökség első temploma, majd a román és gótikus székesegyház. A tatárjárás után megerősítették a püspöki várat a XVIII. század elejéig folyamatosan építették. A vár az 1552-es hősies védelemmel vált híressé, s azóta is a hazafias helytállás szimbóluma.
Falai között a Dobó István Vármúzeum kiállításai láthatók (Történeti kiállítás, Képtár, Börtönmúzeum időszaki kiállítás, Hősök terme, Kazamata(kőtár), Romkert. Egyéb kiállítások a várban (magánkézben): Panoptikum, Éremverde, Ispotály pince).
    Cím: Eger, Vár út 1.

Gárdonyi Géza Emlékmúzeum

Az Emlékmúzeum épülete 1897 és 1922 között az író lakóhelyéül szolgált. E házban írta sok művét, köztük egyik legszebb történelmi regényét - az Egri csillagokat is -, mely a XVI. század törökellenes harcainak állít emléket.
A ház előszobája a kezdettől fogva a könyvek befogadására szolgált. Ezek száma megközelítette a tízezret: értékük tartalmukban, tárgykörük változatosságában van.
A hálószobában szinte minden bútordarab az eredeti helyén maradt. A kisebb faragott íróasztalnál írta az Egri csillagokat. Festmények, iskolai palatáblára rögzített tájképek jelzik, hogy Gárdonyi szívesen festett. Az otthonos hálószobát puritán egyszerűség jellemzi.
dolgozószoba inkább teremnek nevezhető. Barna festése Gárdonyi egyetlen szenvedélyére, a dohányra utal. A tetővilágításra a napközbeni zajtól védő, zárva tartott ablakok miatt volt szükség. Itt látható Gárdonyi nagy íróasztala, amelyen annyi értékes munka készült, valamint Dankó Pista szegedi cigányprímás cimbalma is. A vitrinekben megfigyelhetők az író titkosírásos jegyzetei.
    Cím: Eger, Gárdonyi út 28.

Magyar Kocsik Kiállítása

Az egri vártól 2 km-re az Eged-hegy lábánál Eger és Noszvaj között található a Mátyus Udvarház Lipicai Lovastanyája.
Magyar használt kocsik, szekerek, still kocsik, lószerszámok, magyar hajtóstílus bemutatása.
    Cím: Eger, Noszvaji út mellett

Kopcsik Marcipánia és Harangöntő-ház

Eger történelmi belvárosában található Magyarország "legédesebb" kiállítása, a Kopcsik Marcipánia.
Kopcsik Lajos Oscar-díjas, olimpiai- és világbajnok, Guinness rekorder mestercukrász alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. A több mint 120 tárgy mindegyike cukormasszából és marcipánból készült, mint például egy közel két méteres borospalack, a Minaret kicsinyített mása, de a gyermekek számára is igazi különlegességeket tartogat a kiállítás, hiszen cukormasszából elevenednek meg a mesehősök.
Barokk szoba: Kopcsik Lajos egri cukrászművészt már életművének összefoglaló kiállítása, Marcipánia megnyitása előtt évtizednyi idővel foglalkoztatta egy cukorból való barokk szoba megalkotásának gondolata. Cukorból készült tárgyakkal berendezni egy minden részletében barokk stílusú kicsiny termet, ahol a padló, a tapéta, a függöny, a falon lógó képek, a stukkó, a csillár, nemkülönben az inpozáns méretű kályha, a kanapé, előtte asztal, a tálon gyümölcsökkel, egyaránt hűen idézik a barokk kor hangulatát.
Szintén ez az épület ad otthont egy másik tárlatnak is. A Harangöntő út 4. szám alatt régen harangöntő mesterek éltek és dolgoztak, így ennek a mára már szinte kihalt mesterségnek kíván emléket állítani, ezért egy harangöntő emlékszobát láthatnak, ahol az egykor itt készített harangok és más érdekességek kapnak helyet.
    Cím: Eger, Harangöntő út 4.

Palóc Népművészeti Kiállítás

A kiállításon a Palócföld Heves megyei tájainak népművészetét mutatják be. A fafaragások legszebb darabjait a pásztorok készítették (botok, ivókanalak). A népi kerámia egyszerűbb, mindennapi darabjai közül kiemelkednek a mezőcsáti és tiszafüredi butykosok, miskakancsók.
Nagy hagyományai vannak a szövésnek is. A szőttesek (főleg lakástextilek) díszítése rendkívül egyszerű, levegős. A hímzéssel díszített lakástextilek legszebb darabjai a sátorlepedők, kalácsoskendők, búcsútarisznyák. A férfi és női viseletben a vőlegényingeket, a nők ingvállát és a kötényeket hímezték legtöbbször. A felső ruhadarabokat, szűröket, ködmönöket azonban mesteremberek készítették. Az igen gazdag és változatos népviseleteket egy lakodalmas menet keretében mutatják be a jellegzetes boldogi cifrakaláccsal.
A palóc lakóház tisztaszobáját festett bútorok, saját készítésű hímzett és szőtt ágynemű, valamint színes tányérok, tükrös szentképek és olajnyomatok idézik.
    Cím: Eger, Dobó út 12.

Vitkovics Ház

Kepes György Vizuális Központnak helyet adó Vitkovics-ház 1760-ban épült copfstílusú görögkeleti plébánia épület, melyet 1989-ben felújított állapotban múzeumként nyitott meg a város.
A házban található Vitkovics Mihály (1778-1829) reformkori költő emlékszobája, aki költő műfordító volt, ezen kívül Kepes György kinetikus festőművész állandó kiállítása. Kepesnek az egri Vitkovics-házban bemutatott állandó kiállításán több mint 200 műve (festmények, rajzok, fotók, fotogrammok, tervek, vázlatok) képviseli sokrétű életművét.
A műveket gazdag dokumentációs anyag egészíti ki, melyek segítségével a kiállítás bepillantást nyújt az életmű Magyarországon kevéssé ismert részleteibe is. Így láthatók monumentális murális műveinek tervei, fotódokumentumai, kinetikus műveinek, tervezői és tanári működésének dokumentumai.
A Kepes György Vizuális Központ állandó kiállításai mellett egyéb kulturális tevékenységet is folytat. Ezek a fényszimpózium, a képzőművészeti szakkörök, ahol délelőtti rajzórák, játszóházak, nyári szabadidős programok és kiállítások, művészettörténeti előadások, és felnőtt kézműves műhelyek kerülnek megrendezésre.
    Cím: Eger, Széchenyi út 55.

Történeti Tárház

Eger műemlékekben gazdag környezetében található a különleges hangulatú kiállító terem, melyben Tóth Sándor magángyűjteménye látható.
A kiállítás elődeink fegyvereit hivatott bemutatni, az őskortól a szabadságharcig. A lő- és szálfegyverek, szablyák, kardok és egyéb kiegészítő 20 db vitrinben foglalnak helyet. A bemutatott fegyverek egyedisége és eredete minden gyermek és felnőtt figyelmét felkelti.
A Történeti Tárházban előzetes egyeztetés esetén lehetőség adódik történelem órák megtartására, szakszerű tájékoztatásra szükség esetén jeltolmács közreműködésével.
    Cím: Eger, Dobó u. 9. (bejárat a Fazola utca felől)

Rác templom

A szerbek a török hódoltság idején, a 17. században kezdtek letelepedni nagyobb számban Egerben. Eleinte az Ágoston-rendiek ugyanezen a helyen álló középkori templomát használták. Tovább növekedett az egri szerbek száma a török uralom megszűnése után, amikor 1690-ben Arszenije Csarnojevics ipeki pátriárka 35 ezer szerb családot vezetett Magyarországra. A főleg borkereskedéssel foglalkozó tehetős szerbek sokáig kérvényezték, hogy omladozó templomuk helyére újat építhessenek. Ezt végül II. József engedélyezte számukra. A templom 1785-1799 között épült fel, Povolni János tervei alapján, copf stílusban. A templom ikonosztázát Nikola Jankovics faragta 1789-91 között, képeit Anton Kuchelmeister bécsi festő alkotta. A déli díszkaput Giovanni Adami készítette.
A templomot 1960-1979 között restaurálták Rados Jenő professzor tervei alapján.
Idővel a helyi görög és szerb lakosság beolvadt a magyarságba, illetve egy részük elvándorolt, kihalt. A templomot jelenleg a Görögkeleti Szerb Egyház (Szentendre) működteti múzeumként.
A Vitkovics Mihály és a Széchenyi u. közötti területen a dombtetőn álló templomból, a domboldalban fekvő paplakból és a kettőt összekötő fedett lépcsőből álló műemlékegyüttes. Temetőkertben álló egyhajós, keletelt, Ny-i homlokzati tornyos, íves szentélyzáródású templom. A templomkertben 18. századi sírkövek találhatók. Különösen szép gazdagon faragott és aranyozott ikonosztáza.
    Cím: Eger, Vitkovics út 30.

Egri Tűzoltómúzeum

A Tűzoltó tér 5. szám alatt, a régi tűzoltó laktanyában 1999. szeptemberében, az egri tűzoltóság megalakulásának 125. évfordulóján nyílt meg az egri Tűzoltó Múzeum. Az épületegyüttest 1989-ben műemlékké nyilvánították. A három szerállásos épület 1929-ben épült, jellegzetes példája a városi tűzoltósági szertartásnak, ezért különösen alkalmas a vidéki városainkban a XIX. század végétől megalakuló tűzoltótestület tevékenységének bemutatására.
A szertartás korhűen szemlélteti a két világháború közötti időszak városi tűzoltóságának felszerelését, és ezek használatát. A szertár melletti, korábban legénységi szállásnak használt épületrészben több bemutató is helyet kap. A bejárat előterében Szent Flóriánnak, a tűzoltók védőszentjének életéről látható egy rövid összeállítás.
A földszinti nagyteremben az egri tűzoltóság történetét feldolgozó állandó kiállítás látható, korabeli metszetek, fotók, térképek, egyenruhák, sisakok, felszerelések és helyi emléktárgyak bemutatásával.
Foglalkozik az akkori önkéntes, kötelezett, gyári, vasúti, üzemi és fizetett városi tűzoltókkal egyaránt. Bemutatja az akkortájt létrejött magyar és nemzetközi tűzoltószövetséggel kapcsolatos emlékeket, illetve a somogyi első tűzoltó egyesületről és az 1883-ban létrejött vörsi önkéntes tűzoltóságról fennmaradt relikviákat. 1989-ben elkészült kiállítási szertár, ahol a korszak tűzoltószereit sorakoztatták fel. A szertár kapuit a régi fővárosi IX. kerületi őrségről származnak.
    Cím: Eger, Tűzoltó tér 5.

Művészetek Háza

A Széchenyi utca középső traktusában három jelentős épület alkot ismét jelentős látvány-együttest. A 16. számú ház ma a Művészetek Háza.
A homlokzatán levő latin nyelvű felirat "FATI PARTUS" (a Végzet szülötte) korábbi tragikus eseményekre utal a ház történetével kapcsolatban. A 17. századi kisebb lakóház 1800-ban leégett, majd Spetz József gyógyszerész építette újjá.
Az újjáépítés során az emeleten tánctermet, kisebb, bérbe adható lakásokat, a földszinten kávéházat alakítottak ki. 1815-ben itt tartották az első színjátszó előadásokat. A vállalkozó szellemű gyógyszerész bevételeit a jezsuitáktól megvásárolt "egri víz" készítésével és forgalmazásával, a gyógynövények nagybani gyűjtésével és értékesítésével növelte.
1827-ben a nagy tűzvészben a ház újra leégett, Spetz ismét újjáépítette, ekkor került az épületre a második emelet és valószínűleg a felirat is. 1833-tól polgári Kaszinó működött benne.
    Cím: Eger, Széchenyi út 14.

200 éves István Pince és Bormúzeum

Az 1789-ben riolit tufába vájt eredeti pince rendszerben található az István Pince – Nemzeti Bormúzeum.
A pincerendszer 4 ágból áll, az ágak 33-45 m hosszúak, együttes hosszuk 255 m. A pince 14 m mélyen van az udvarszint alatt. 2 fűthető éttermi ágában 160 fő befogadására van lehetőség. A vendégek eredeti környezetükben ízlelhetik a gasztronómia számára készített borokat, cigányzene és folklór program mellett.
A "BORSZENTÉLY" - ágban érlelik a Hotel Korona Eger részére palackozott HÁZ BORAIT, melyek Vincze Béla, Gál Tibor, Thummerer Vilmos pincészetéből valók. Egyben ezek a borok képezik az alapborkóstoló borait.
A "NEMZETI BORMÚZEUM" - ágban, régi borászattechnikai eszközök bemutatása mellett, Magyarország 22 borvidékének, több mint 500 féle palackozott, valamint a borszéfekben őrzött muzeális értékű borai találhatók. Magyarország bortermelő vidékeinek bemutatása, régi, muzeális, borásztechnikai felszerelések kiállítása.
    Cím: Eger, Csiky Sándor út 30.

Érseki Gyüjteményi Központ

Az egri egyházmegyét Szent István király alapította. Ennek pontos dátumát nem ismerjük, de azt biztosan tudjuk, hogy 1009-ben már létezett Szent János apostol és evangélista oltalma alatt. A régi püspöki központ a mai vár helyén, a Szt. János székesegyház szomszédságában volt. Itt az eddig talált legrégebbi egyházi építmény egy, a 10-11. század fordulóján épült kör alakú kápolna. Feltételezhető, hogy itt temették el Eger harmadik püspökét Buldust, aki Szent Gellérttel együtt halt vértanúhalált 1046-ban.
Az egri egyházmegye a 14. században már 14 kisebb területi egységgel, főesperességgel rendelkezett. Valószínűleg már az egyházalapítást követően felépült az első püspöki székesegyház a vár területén. A középkori püspöki rezidencia fénykora a 15. századra esett. Ez időben épült a gótikus püspöki palota, a székesegyházat pedig ismét bővítették. A 15. század lendületes fejlődését követően a mohácsi csatavesztés utáni politikai anarchia, és az ország védelmének megoldatlansága az egri püspökséget is hanyatlásnak indította. A vár többször is gazdát cserélt Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd hívei között, így Perényi Péter, Varkoch Tamás is jelentős név az egri vár történetében. A reformáció egri megjelenése és az első egri lutheránus eklézsia megszervezése is erre az időszakra tehető.
1548-ban Oláh Miklós lett Eger püspöke, aki - felismerve az egri vár védelmének fontosságát - olyan értelmű egyezséget kötött Ferdinánd királlyal, miszerint az egri püspökség jövedelmei három részre osztandók: egyharmadát az erődítmény építésére, egyharmadát a várvédő katonaság fenntartásra kellett fordítani, és csak egyharmad résszel rendelkezett a mindenkori püspök. 1548-tól Dobó István lett a vár kapitánya. Ezzel megszűnt a protestáns uralom, de a püspöki jövedelmeket továbbra is a várra kellett fordítani.
Dobó utódai a várkapitányságban Bornemissza Gergely, Figedy János és Zárkándy Pál újfent protestánsok voltak. 1558-ig háborítatlanul működtek itt az új hit terjesztői, ebben az évben azonban Verancsics Antal lett a püspök, aki elődjénél jóval határozottabban lépett fel velük szemben.
Az új főkapitány, Magócsy Gáspár újabb lendületet adott az itteni protestantizmusnak. 1566-ban a székesegyházat átalakíttatta raktárrá és megtiltotta, hogy a vár területére katolikus egyházi személy lépjen.
1572-ben Radéczy István lett Eger püspöke. Látva a székesegyház siralmas állapotát, 1580-ban az egri Szt. Mihály templomot jelölte ki erre a célra és a káptalannak adományozta örök időkre. Eger török kézre kerüléséig a kálvinizmus lett a városban a legerősebb vallási irányzat.
A város eleste után 91 évig az egri vilájet központja volt, a katolikus egyház megszűnt itt létezni. A török hódoltság végéig azonban az egri püspöki szék kisebb-nagyobb megszakításokkal ugyan, de gyakorlatilag folyamatosan be volt töltve, mert az egri püspök, mint közjogi méltóság fontos szerepet játszott az ország életében.
    Cím: Eger, Széchenyi út 5.

Katolikus Múzeum

2,5-3 évszázad alatt, részben a káptalan, részben az érsekség tulajdonában gyűltek össze azok a liturgikus tárgyak, melyek a használatból kikerülve, értékes alapanyagaik, rendkívül igényes megmunkáltságuk, vagy történeti értékük miatt kerültek megőrzésre.
Rajtuk kívül több festmény, szobor, illetve liturgikus könyv teszi változatosabbá a kiállítást. A tárgyak jelentős része a 18. századból, kisebb része a 19. és a 20. századból származik. Az ötvöstárgyak esetében jól azonosítható a készítő műhely, valamint a készítés időpontja.
    Cím: Eger, Széchenyi út 1.

Telekessy Patikamúzeum

A patikát a jezsuiták alapították 1713-ban egykori rendházukban, Telekessy István püspök adományából, így jelenlegi nevét róla kapta. 1900-ban került mostani helyére, ahol 1968-ig gyógyszertárként működött.
1987-ben nyílt meg felújított bútorokkal, berendezéssel mint múzeum. A bútorzat 1745-46-ban az egri rendházban készült tölgyfából, barokk-rokokó díszítéssel. A hasáb alakú támasztal üvegezett végszárnyai XIX. századi fenyőfa kiegészítések. Középen, a mellvédrészen Telekessy-címeres patikaedények láthatók. Ezek a holicsi gyárban készültek, hasáb alakúak, előlapjukon a püspök címerével. Találhatók még itt fatégelyek is, amelyek valószínűleg a bútorzattal egyidőben készültek ehhez a berendezéshez.
    Cím: Eger, Széchenyi u. 14.

Város a Város Alatt

Az egykori érseki pincerendszer
A török megszállás után az Egerbe visszatérő Fenessy György püspök már nem akar a Várban lakni. A polgári városban vásárol két építési telket és a palota építéséhez szükséges tufa követ a mögöttes dombból termelik ki. Ezáltal egyrészt megépül a palota, másrészt kialakul a hatalmas pincerendszer, ahol a Gyöngyöstől Munkácsig terjedő szőlőterületekről származó borok tizedét, az egyházi adót tárolták. Ez évente 11-12 millió liter bort jelentett. A pincerendszer a Hatvani kaputól a Rác kapuig 3 kilométer hosszan nyúlt el város alatt. A pince legszebb része az oszlopos terem, ahol 7x7 pinceág sakktáblaszerűen hálózza be a teret.
Az 1947-es államosítás után a pincét nem használták, állagában megroggyant, életveszélyes lett. A 70-es évek végén vasbeton szerkezettel megerősítik, a nagyon veszélyes szakaszokat betonnal betömedékelik. Hibát követnek el azonban, hogy nedvesség ellen nem szigetelik az alagutakat, ezáltal a betonon átszivárog a talajvíz. Így azonban a tufából kimosott mészből csodálatos cseppkőszerű képződmények alakultak ki a falakon.
Ebben a pincében kívánja a város bemutatni életképekben, interaktív jelenetekben, fény- és hanghatásokkal gazdagítva a város történetét 1004-től (a püspökség alapításától), 1687-ig (a törökök kivonulásáig).
A Város a város alatt bejárata a Bazilika előtt, a Szent László szobor alatt található.
Pincelátogatás csak vezetéssel minden egész órában. Meleg ruha ajánlott.
    Cím: Eger, bejárata a Bazilika előtt


 
 
Apartman Eged Vendégház Eger, Olcsó egri szállás, Olcsó szállás Egerben, Szépkártya elfogadóhely, Eger Vendégház, Eger Apartman, Apartmanház, Egri szálláshelyek, Szálláshely Egerben, Szépasszony-völgy, Család barát vendégház, apartman, Széchenyi pihenőkártya, Szépkártya, OTP Szépkártya elfogadóhely, MKB Szépkártya elfogadóhely, K&H Szépkártya elfogadóhely, Magánszállás, Egyéb szállás, Eger Panzió, Csoportos nyaralás, Csoportkedvezmény, Gyermekkedvezmény, Üdülés, Akció, Csomagajánlat, Apartman Egerben, Apartmanház Eger, Észak-Magyarország, Heves megye, Eger, WiFi, Internet használat, Ingyenes transzfer, Hétköznapi akció, Hosszú hétvége, Ajándék éjszaka, Csomag családoknak, Kiemelt Ünnepnapok.


Apartman Eged Vendégház - 3300 Eger, Nagy-Eged u. 48. Tel.: 06-30-380-5218
www.egereged.hu

Counter Site
Stats Meter (2011. December 1.óta)

 
© Copyright: 2007-2013. Apartman Eged Vendégház Eger. Minden jog fenntartva!