|
|
Miskolc MiskolcMiskolc, Miskolctapolca, Diósgyőr, Lillafüred
A magyarság több mint egy évezrede érkezett erre a tájra, s a településnek nevet adó Miskóc nemzetségnek a 11. századtól lett a központja. A mai belváros történelmi magja a 15. század végére alakult ki. Miskolc iparosodása 1770-ben kezdődött, amikor a würzburgi származású Fazola Henrik Ómassán felépítette az első vasolvasztó kemencét. A város jelentős műemlékei is a 18. századi nagy fellendülés idején épültek. A következő évszázadban előbb hatalmas tűzvész, majd árvíz is elpusztította Miskolcot. Lakóinak szorgalma azonban minden természeti csapás és háború okozta kár fölött diadalmaskodott. A lüktető életű nagyváros múltjának sokszínűségét templomaiban is őrzi. Közöttük valóságos gyöngyszem az Avasi református templom - Magyarország egyik legjelentősebb késő gótikus emléke - az egykori bortermelésre emlékeztető avasi pincesorok tövében. A templom 13. századi elődje 1544-ben a török pusztítások áldozata lett, s két évtizeddel később ma látható, puritánabb formában építették újjá. Mennyezetét a 18. században festett fakazetákkal borították, amelyek a maguk nemében a legszebbek közé tartoznak. A templom mellett álló, fagalériás, 16. századi harangtorony órája harangjátékkal figyelmeztet az idő múlására. Miskolc legértékesebb műemlékei közé tartozó, a 18. században emelt, késő barokk stílusú görögleleti ortodox templom az itt letelepedett görög kereskedők emlékét őrzi. 16 méter magas, gazdagon díszitett ikonosztáza az egyik legszebb képfal Magyarországon; a Kazáni Fekete Mária-kegykép ll. Katalin orosz cárnő ajándéka volt. A legnagyobb görögkeleti ortodox gyűjtemény is Miskolcon található, a Magyar Ortodox Egyházi Múzeumban. A kéttornyú Minorita templomban rokokó szószék és pompás padok vonják magukra a tekintetet. A város egyik jellegzetes, református temploma az erdélyi jellegű, rönkfából ácsolt Deszkatemplom. A régió legnagyobb működő egyházi épülete a neoromán-moreszk Zsinagóga. Háromhajós belső tere Magyarország egyik legszebb zsinagógai enteriőrje. Miskolc arra is büszke lehet, hogy 1823-ban itt nyílt meg az ország első kőszínháza, amely később a tűz martalékává vált. Utódja, a Miskolci Nemzeti Színház klasszicista épülete 1856-ra készült el, ahol ma már öt színpadon folynak előadások. A nagy múltú miskolci színjátszás emlékeit mutatja be a Színháztörténeti és Színészmúzeum. A múzeumokban is gazdag városban a Herman Ottó Múzeum kiállítási épületében Miskolc évszázadaival, régészeti állandó kiállítással és Magyarország ásványaival ismerkedhetünk. Miskolcon saját múzeuma van a helyi egyetemnek, a vasgyártásnak, a kohászattörténetnek és a papírgyártásnak is. 1950-ben a város jelentősen "gazdagodott", ugyanis ekkor lett hozzácsatolva: Diósgyőr, Görömböly-Tapolca és Lillafüred-Hámor.
• Miskolc olyan csodálatos közvetlen természeti környezettel rendelkezik, mint egyik magyar város sem. A cseppkő- és mésztufabarlangokban, karsztformákban, növény- és állatvilágban egyedülállóan gazdag Bükki Nemzeti Park határa a városon húzódik keresztül. • Miskolctapolca Európa egyedülálló Barlang- és Gyógyfürdőjéről híres.
Hagyományos rendezvények
![]() Látnivalók![]()
Fürdők
Tourinform Iroda3525 Miskolc, Városház tér 13.
|
|---|---|
|
www.egereged.hu - info@egereged.hu Stats Meter (2011. December 1.óta) |
|




Miskolc az ország harmadik legnagyobb lélekszámú városaként számon tartott megyeszékhely ma már új arcával fogadja az idelátogatókat. Az Északi-középhegység meghatározó pontján fekvő településen együtt él a természet és a történelem. Kevés olyan város van, amelynek el sem kell hagyni a területét ahhoz, hogy remek kirándulásokat tegyünk, és közben felfedezzük több tízezer éves múltját. A város szívében emelkedő Avas-hegyen talált legújabb leletek az első ember jelenlétét 70.000 évre visszamenőleg bizonyítják.
• Diósgyőr négytornyú, szögletes alaprajzú vára Nagy Lajos uralkodása (1342-1382) alatt épült, és 1424-től száz esztendőn át a királynék vára volt, amelyben nem katonás, hanem lantpengető, kedélyes élet folyt. A 18. században lerombolt várat gondosan helyreállították, s ma az ország egyik legjelentősebb középkori műemléke. A Vármúzeumhoz tartozó kazamatákban Közép-Európa legnagyobb történelmi panoptikuma tekinthető meg, a bástyák fölött nyaranta szabadtéri fesztiválok hangjai szállnak.
• A gyönyörű Lillafüredre az ország legnagyobb vízesésén kívül a Palota Szálló impozáns épülete, és a neki tükröt tartó Hámori-tó csábítja a turistákat. A Szinva-patak vízesése mellé a közelmúltban állított József Attila-szobor a magyar szerelmi líra remekére emlékezteti a látogatót, hiszen itt született az Óda című vers. 
