3300 Eger, Nagy-Eged u. 48.
Tel.: +36 36 412 872, +36-30-380-5218
Egri vár

Egri vár

Eger Magyarország egyik legkedveltebb idegenforgalmi célpontja. A műemlékekben gazdag északkelet-magyarországi település gyógyvizei és borai is világhírűek.

Már az első magyar király, Szent István püspökséget alapított itt 1001-1009 között, melynek védelmére 1248-tól kezdődően kővár épült. Az elpusztult román stílusú templom helyére a várdombon gótikus majd későgótikus stílusban építettek katedrálist. A várban kiépült püspöki székhely fénykorát a XV. században - a reneszánsz korban - élte. Ekkor az ország egyik meghatározó kulturális központjaként tartották számon. A XVI. században a török hódítások Magyarországot is elérték, melynek az ország fővárosa is áldozatul esett. A törökök 1552-ben fordulnak az országrész egyik legnagyobb erőssége, Eger ellen. A kétezer fős védősereg közel negyvenszeres túlerővel szemben, öt heti ostromban védte meg a várat. A hősies helytállás a magyar történelem egyik kiemelkedő eseménye, s híre - Gárdonyi Géza történelmi regénye révén - a világ minden részébe eljutott.

Az egri vár ma védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik. Az állandó kiállításokon bemutatjuk a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz.
A vár történelmi hagyományait a kiállítások mellett különböző programok elevenítik fel.

Állandó kiállítások

  • Az egri vár története

A gótikus palota emeletén kapott helyet a vártörténetet bemutató állandó kiállítás. A tárlat 2001. augusztusában nyílt meg. A fő cél, az egykori püspöki, később végvári funkciókat betöltő központ megismertetése, az itt folyó élet bemutatása az elmúlt évtizedek új kutatási eredményeinek közreadásával. Az élményszerűséget makettek, viseletrekonstrukciók, hanghatások és multimédiás rendszerek fokozzák. A kiállítás közel 600 négyzetméteren, nyolc teremben várja az érdeklődőket, ahol kronológiai sorrendben Szent István korától a Rákóczi-szabadságharcig kísérhetjük figyelemmel a vár történetét.

  • Egri Képtár

Egerben, a római katolikus egyház egyik ősi magyarországi székhelyén a múzeum létesítésének első gondolata is az egyház vezető személyiségeihez kapcsolódott. Eszterházy Károly püspök nyomtalanul eltűnt gyűjteményének létéről csupán a korabeli források tudnak. Pyrker János László, volt velencei pátriárka, majd egri érsek képtárának gazdagságáról azonban már pontos adataink vannak, melyet rezidenciáján, az egri püspöki palotában nyilvános kiállításon is bemutatott. E remekműveket tartalmazó gyűjtemény nem maradt a városban, mivel a hazafias érzületű érsek, a reformkor nagyjaihoz csatlakozva, 1836-ban felajánlotta képtárát az akkor épülő pesti Magyar Nemzeti Múzeum számára. A nagy elődök követése általánossá vált az egri egyházi személyiségek körében, így amikor Bartakovics Béla érsek 1872-ben megalapította a Líceumi Képtárat és a Líceum második emeletének termeiben elhelyezte a műveket, volt mire alapoznia.

A képtár alapját Aszalay László egri kanonok közel 100 darabból álló ajándékozása és Bartakovics Béla 1873-as vásárlásaként Bartakovics Flóris 50 darabos gyűjteménye alkotta. 1893-ban került a gyűjteménybe a hosszú évekig Egerben dolgozó Kovács Mihály festőművész több mint száz darabos hagyatéka. A képtár legértékesebb festményei Pánthy Endre címzetes püspök, egri nagyprépost, elsősorban Bécsben vásárolt gyűjteményével kerültek a kollekcióba. A Líceumi Képtár utolsó nagy gyarapodását Samassa József egri érsek, főként magyar festők műveiből álló ajándéka jelentette.

  • Kazamata

Varkoch Tamás kapitánysága idején, az 1540-es években az erődöt két részre osztották és megépült a ma is látható keleti várfal. Kialakult a belső vár és az 1702-ben felrobbantott külső vár. A falon csak egyetlen ponton építettek átjárási lehetőséget, a vár részeit összekapcsoló Setét-kaput. A kapu előtt mintegy 4 méterrel tárták föl a felvonóhidat alátámasztó falat, ahonnan a külső vár felé cölöphíd vezetett tovább. Az átjárót a külső vár elpusztulása után is használták, s csak a 19. század elején falazták be. Az egykori külső vár felé eső - ma elfalazott - árjáró előtt a Bornemissza Gergely által 1552-ben szerkesztett tüzes kereket láthatjuk.

A Setét-kapuból továbbhaladva juthatunk a földszinti Kaszárnyatermekbe (Caserma), melyek az 1570-es években a Baldigara-féle erődítés során készültek. A mintegy negyven méter hosszú folyosók földdel takartak, így a tüzérségi támadások idején is hatékony védelmet jelentettek a védők számára. A földszinti kaszárnyatermek ma a középkori kőtárnak adnak otthont. A Kaszárnyatermekből a Gergely-bástyán és a délkeleti fülesbástyán áthaladva juthatunk el a földalatti folyosókig. Az 1570-es években épült járatrendszerből jelenleg két ág látogatható: a délkeleti rövid és az északkeleti hosszú folyosó. Az alagutak a falakkal párhuzamosan épültek. Hadászatilag azért voltak jelentősek, mert a föld alatt teremtettek átjárási lehetőséget a bástyák között. A  folyosókat aknafigyelésre is használták.

  • Keresztelőegyház, Rotunda

Eger korai történetének talán legfontosabb építészettörténeti és régészeti maradványa az a keresztelőegyház, melynek kutatását a Setét kapu mellett az 1970-es évek végén Kozák Károly régész kezdte el. A körkápolnát a későbbi templomépítkezések, korszerűsítések pusztították el, de alapfalai a betöltésben jórészt helyükön maradtak. A mintegy hét méter átmérőjű rotunda része volt az egykor itt álló püspöki udvarháznak. Sajnos, csak a kápolna déli oldali íve maradt meg, valamint néhány falrészlet az északkeleti falívből. A régészeti feltárás során egy kőlappal fedett, épített sír került elő, melyben ugyan csontmaradványok nem voltak, de elhelyezkedése és a sírban talált fejtámasz magas rangú egyházi személyre utaltak.

  • Középkori székesegyházak

Az első magyar király, Szent István tíz püspökséget alapított, ezek közt az egri 1001-1009 között a várdombon jött létre. Ezt követően több mint ötszáz évig itt volt az egri püspökség központja. A fél évezred során több templom épült a várban. A bazilika, melyet Szent János evangélista tiszteletére szenteltek, a 11-12. században épült. A székesegyház magas rangú egyházi és ritkábban világi személyek végső nyughelye volt. A szentély átellenes végében, a padlószint alatt épült kriptában temették el I. Imre királyt. A tatárok 1241-ben a székesegyházat feldúlták, kirabolták.

A székesegyház nagyszabású gótikus átépítése a 14. század derekán történt. Erről tanúskodik IV. Kelemen pápa 1347-ben kiadott búcsúengedélye is, mellyel a székesegyház építésének folytatását kívánta segíteni. Az engedélyt az egyházfő II. (Dörögdi) Miklós püspöksége idején bocsátotta ki, akinek utóda Széchenyi Mihály püspök a templom további építésére újabb búcsúengedélyt kapott. A templom két oldalán kápolnák épültek, melyek falát támpillérekkel erősítették meg. A 14. század végéig - a források szerint - összesen 15 oltár létesült a katedrálisban. A következő század második felében volt az utolsó nagyobb építés. II. Pál pápa 1468-ban kiadott oklevele szerint ekkorra a székesegyházat az idő és a husziták nagyon megrongálták. Egy monumentális, háromhajós, kápolnakoszorús, szentélykörüljárós székesegyház tervei születtek meg, melynek keleti része készült el a század végéig. Méretében építészeti megoldásaiban vetekedett volna a korszak bármelyik európai katedrálisával, de sajnos a megváltozott külpolitikai viszonyok miatt építése nem folytatódott. 1506-ban villámcsapás érte, mely hatalmas tűzvészt okozott. A helyreállítás jelentős összegeket emésztett fel, a további építés végleg lekerült a napirendről.

Buda török kézre kerülése után, nagyobb ütemben folytatódott a vár megerősítése. Ennek esett áldozatul a székesegyház gótikus szentélybővítménye, melynek felső részét 1542-ben Varkoch Tamás várkapitány lebonttatta, alsó részét bástyává alakíttatta és ehhez csatlakoztatta a belső és külső várat elválasztó keleti várfalat.

  • Hősök terme

A palota földszintjén található terem a 18. században előbb a várparancsnokok, majd a század végétől a börtön kápolnája volt. Ebből az időszakból maradt fenn töredékesen a rabok által készített fekete- fehér Golgota falfestmény és más ábrázolások. Márványtáblán olvashatjuk az 1552. évi várvédelem ismert hőseinek névsorát. Oldalt három- három szobor áll, szimbolikus alakok. A szobrok között álló szarkofágokban nyugszanak a várvédők földi maradványai. A terem közepén áll Dobó István várkapitány síremléke. 1896-ban, mint történelmi ereklyét mutatták be a Millenniumi Kiállításon, Budapesten. Mai helyére a Hősök termébe 1965-ben került.

  • A Nagypince, Börtönkiállítás

A vár udvaráról a Képtár épület mellett lépcsőn juthatunk le a Nagypincébe. A Képtár épület helyén a 16. századi alaprajzok tíz helységből álló három egységre tagolódó épületsort mutattak, ezek a kanonokok házai voltak. Ehhez csatlakozott délről a kenyérosztó ház és a pékség, melyek alatt húzódó pincéről a 16. századi leltárkönyvek is megemlékeztek. A házsort egy nagy méretű magtár épület zárta, melynek alapfalai ma is láthatók. Az egykori épületsorból egyedül a pince maradt meg, mely - helyreállítás után - A "Kivégzés, tortúra, megszégyenítés a régi Magyarországon" című kiállításnak ad helyet. A börtönkiállítás néven ismert tárlat a középkori Magyarország büntetési nemeit mutatja be. A két ágból álló pince bal oldali ágában a megszégyenítés, testfenyítés, testcsonkítás eszközeit láthatjuk. Itt kapott helyet a pellengér (szégyenoszlop), mely általában a piactéren állt és kisebb vétségeket, tolvajokat, erkölcstelen életet élőket, pletykálkodó asszonyokat büntettek vele. Gyakran súlyosbították a büntetést szégyenkővel, melyet a szégyenoszlophoz kötözött bűnös nyakába akasztottak vagy szégyenálarccal, csengettyűgallérral. A piactereken szabtak büntetést a kalodákkal is, melyek álló és ülő változatát is ismerjük. Érdekes változat volt a páros kaloda, mely perlekedő asszonyok, acsarkodó szomszédok büntetésére szolgált. A folyosó végén siralomházat rendeztek be, ahol a halálra ítélt az utolsó napjait töltötte. A jobb oldali folyosó középkori kivégzési nemeket és eszközeiket mutatja. A kivégzés a feudalizmus korában súlyos bűncselekmények esetén az elrettentést szolgálta, ezért nyilvánosán hajtották azt végre. A folyosó végén a tortúra eszközeit mutatják be. A szerencsére ma már csak történeti kiállításon látható eszközök sok érdeklődőt vonzanak.

Magánkiállítások

  • Egri Csillagok Panoptikum

A Panoptikumban - melyet a Föld-bástya alsó részében találunk - Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének viaszból készült szereplőit láthatjuk élethű nagyságban.

Az alsó szintre leérve egy műhelyében dolgozó kováccsal találkozunk, majd beljebb sétálva Gárdonyi Géza viaszmása mellett haladunk el. Láthatjuk még Cecey Évát, Dobó Istvánt és Jumurdzsákot, illetve az egyik oldalfalnál Tinódi Lantos Sebestyént is. A helyiségből egy lépcső vezet a földalatti folyosóhoz, mely egy hajdani rekeszajtóhoz vezet. A folyosón tovább haladva a harmadik helyiséghez érünk, ahol Szulejmán szultánt és Török Bálintot pillantjuk meg.

  • Éremverde

Az Éremverde a Gótikus Palota nyugati végénél található. A 15.században épült pincét később terméskő dongaboltozattal fedték le. Bejárata a feltárt alapfalakon rekonstruált lépcsőbejáróból nyílik. Régi pénzek kiállítását tekinthetik meg az ókortól napjainkig. Megismerkedhetnek régi éremverő eszközökkel is, illetve háromféle gépen saját kezűleg készíthetnek pénzérméket.
A vállalkozásként működő Éremverde egyedi éremkészítést is vállal.

  • Ispotály-pince

A pince a múltban kórházként is szolgáló ház feltárt földalatti helyiségében működik. A boltíves pince ma vendéglátó helyiség, melynek egyik része borozóként üzemel, másik részében pedig íjásztudásunkat próbálhatjuk ki.


 
 
Apartman Eged Vendégház Eger, Olcsó egri szállás, Olcsó szállás Egerben, Szépkártya elfogadóhely, Eger Vendégház, Eger Apartman, Apartmanház, Egri szálláshelyek, Szálláshely Egerben, Szépasszony-völgy, Család barát vendégház, apartman, Széchenyi pihenőkártya, Szépkártya, OTP Szépkártya elfogadóhely, MKB Szépkártya elfogadóhely, K&H Szépkártya elfogadóhely, Magánszállás, Egyéb szállás, Eger Panzió, Csoportos nyaralás, Csoportkedvezmény, Gyermekkedvezmény, Üdülés, Akció, Csomagajánlat, Apartman Egerben, Apartmanház Eger, Észak-Magyarország, Heves megye, Eger, WiFi, Internet használat, Ingyenes transzfer, Hétköznapi akció, Hosszú hétvége, Ajándék éjszaka, Csomag családoknak, Kiemelt Ünnepnapok.


Apartman Eged Vendégház - 3300 Eger, Nagy-Eged u. 48. Tel.: 06-30-380-5218
www.egereged.hu

Counter Site
Stats Meter (2011. December 1.óta)

 
© Copyright: 2007-2013. Apartman Eged Vendégház Eger. Minden jog fenntartva!