3300 Eger, Nagy-Eged u. 48.
Tel.: +36 36 412 872, +36-30-380-5218
Egri kistérség

Egri kistérség

Andornaktálya Bogács Bükkzsérc Cserépfalu Cserépváralja Demjén
Eger Egerbakta Egerszalók Egerszólát Felsőtárkány Kerecsend
Maklár Nagytálya Noszvaj Novaj Ostoros Szarvaskő Szomolya

Az egri kistérség az Észak-Magyarországi régióban a Bükk-hegység lábánál fekszik. A kistérséghez közvetlenül a következő települések tartoznak: Andornaktálya, Bogács, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szarvaskő, Szomolya. Az idelátogatók a csodálatos természeti környezet mellett a kulturális, néprajzi és gasztronómiai értékeket is megismerhetik. A vidék egy kis Magyarország, ahol vannak lankás dombok, csörgedező patakok és források, csillogó tavak, sok-sok szőlő és zamatos, tüzes bor. A kistérség adottságai kiválóak, mivel összes települése része az egri történelmi és a Bükk-aljai borvidéknek, valamint gyógy- és termálvizekben rendkívűl gazdag. A Térség központja a barokk város Eger, melynek történelmi belvárosát és egyedülálló látnivalóit megismerve, élményekkel gazdagodva kíván majd újra ellátogatni hozzánk a vendég. Eger és a környékbeli települések a rendszeresen megrendezésekre kerülő hagyományőrző és kulturális programok gazdag tárházát kínálják. Az idelátogatók a népi mesterségek és hagyományok terén is sok ismeretet szerezhetnek.

  • Andornaktálya

Andornaktálya leghíresebb szülötte az "andornaki remete"-ként ismert gróf Mocsáry Lajos (1826-1916), aki a Függetlenségi Párt vezetőjeként a nemzeti érdekek egyik legelszántabb képviselője volt a 19. század végi 20. század eleji magyar országgyűlésen. A Mocsáry kastélyt 1836-38 között építették. A klasszicista stílusú épület és a hozzá tartozó kert gloriette-t az érdelődők ma is megtekinthetik (Rákóczi út 289.). Andornaktálya látnivalói közé tartozik még a késő barokk stílusban épült Sarlós Boldogasszony templom, illetve a település keleti határán végighúzódó riolittufa domboldalba vágott pincesor, amely a török hódítás és a Rákóczi szabadságharc idején barlanglakásként funkcionálva védelmet biztosított az itt élők számára.
Információ: Polgármesteri Hivatal, Andornaktálya, Rákóczi út 65.

  • Bogács

Bogács nemzetközi hírű termálfürdőjével, szép környezeti fekvésével, gazdag kulturális programjaival, borkultúrájával, fejlett infrastruktúrájával és színvonalas szolgáltatásaival a régió dinamikusan fejlődő települése. A bogácsi termálfürdő a pihenni és gyógyulni vágyó vendégeket télen-nyáron fogadja. Nyolc medencéje van. A kénes gyógyvíz hatékonyan elősegíti a reuma, izületi és mozgásszervi betegségek, légcsőhurutok, nőgyógyászati, gyomor, epe és májbetegségek gyógyulását. A fürdőhöz kapcsolódó szolgáltatások és ellátások szinvonalasak, a kispénzű vendégek számára is megfizethetők. Korszerű, új szolgáltató komplexumok, vendéglátó egységek, apartmanházak és kempingek állnak a vendégek rendelkezésére. Bogács a Bükki Nemzeti Park közelsége révén a természetjáróknak, a téli sportok kedvelőinek, a horgászoknak és vadászoknak is lehetőséget kínál az év minden hónapjában. A Bükkaljai Borvidék tradícióját, jó hírét szolgálják a borospincék. A riolittufába vájt kiváló mikroklímájú pincékben érlelik a bogácsi szőlőhegyen termelt tüzes borokat, amelyeket a vendégek végig kostólhatnak. A táj szépsége, tiszta jó levegője a Bükk-hegység, Mezőkövesd és Eger városok közelsége révén Bogács ideális üdülőhely.
Információ: Bogács, Alkotmány út 9.

  • Bükkzsérc

Bükkzsérc Egertől 25 km-re Észak-Keletre a Bükki Nemzeti Park déli határa mentén helyezkedik el. A település gazdag történelmi hagyományokkal rendelkezik. Bükkzsérc idegenforgalmi, turisztikai vonzástényezői közül a következők emelhetők ki: a csendes vidék, tiszta, egészséges, jó levegő, a Bükk hatásaként érvényesülő hegyi klíma; hagyományos falukép, sajátos domborzatú gyönyörű táji panoráma; az 1776-79 között épült műemlék római katolikus templom; az 1825-28 között épült református templom; az 531 m magas Hódos-hegy ("Patkó-hegy") oromzatán lévő patkó alakú kopár természetes képződmény, ami messziről is jól látható; Északra a Bükk-hegység belseje felé irányuló gyalogos és kerékpáros túrázás lehetősége, déli irányban a bogácsi melegvizes gyógyfürdő közelsége (8 km). Gazdag vadász tradíciók. A 2003. év nyár elején megnyíló Községi Emlékházban a régi hagyományos népélet emlékei és a környező természeti értékek kerülnek bemutatásra. Pincesori látogatások: a községtől 1,5-2 km távolságban sorakoznak a riolittufába vájt borospincék. Bükkzsércen évente ismétlődően megtartott fontosabb rendezvények: a Pünkösd szombati borverseny, a július végén rendezett jótékony célú labdarúgó fesztivál, a szeptember 3-dik vasárnapján tartott búcsú.
Információ: Polgármesteri Hivatal, Bükkzsérc, Petőfi út 4.

  • Cserépfalu

Cserépfaluban számtalan és egyedi látnivalóban gyönyörködhet: a csodálatos Hór-völgyében a Subalyuk, az Oszlai Tájház, s a Dél-Bükk legcsodálatosabb kilátója, pihenőhelye, az Ódor várrom. A falu körül láthatók a kaptárkövek, hat pincesor, különleges pincék, Millenniumi Kilátó "Kisamerika" barlanglakások, Berezdi-sétány. Az 1100 fős faluban három kiállítóhely , öt emlékmű, két galéria, negyven népi ház és egy 54 méter magas Református templom gyönyörködtet. A Pásti szabadidőparkban bográcsozási és borkóstolási lehetőség áll a vendégek rendelkezésére. A népi mesterségek, a hagyományőrzés, a népi humor szintén megtalálhatók.
Információk: Körjegyzőség és Bükkaljai Borút Egyesület, Cserépfalu, Kossuth út 125.

  • Cserépváralja

Cserépváralja lélekszáma 500 fő körüli. Egertől 25 km-re található. Nevezetességei: Kaptárkövek, Barlanglakásos Tájház (Dobó út 6.), Cserépvár romjai és környéke, gabonatároló vermek, Coburg herceg kastélyának maradványai: a 8 szögletú törökkori kút és kútház, a copf stílusú Római Katolikus Kápolna, modern Római Katolikus templom. A szép természeti környezet jó túrázási, kirándulási lehetőséget biztosít. Építészeti öröksége a barlanglakásos tájház, néphagyományait a harminc éves múltra visszatekintő aranyminősítésű asszonykórus őrzi, mely minden évben Nemzetközi Dalos- találkozót szervez itt Cserépváralján. Építészeti ritkaság a modern Római Katolikus templom, amelyből csak kettő van az országban, a másik Hollóházán. Az önkormányzat 50 férőhelyes Ifjúsági tábort működtet, ahová várja a kirándulni, táborozni vágyókat. A megszépült összekötőútnak köszönhetően két irányból is megközelíthető a település. Cserépváralja az idgenforgalmi szempontból fontos települések között összekötő kapocs, rövid idő alatt elérhető Bogács, Mezőkövesd, Eger. Nyáron a település Ifjúsági Tábora fogadja az idelátogatókat. A gyalogtúrát kedvelők a piros jelzésen juthatnak el Kácsra, érintve a csodálatosan szép Alsó-, és Felső-szorosokat és a Szurdok-völgyet. A felsorolt települések meglátogatása több napos látnivalót biztosít a Bükkaljára kirándulóknak.
Információ: Polgármesteri Hivatal, Cserépváralja, Alkotmány út 52.

  • Demjén

A Bányahegy alatt, a Laskó-patak mellett, Egertől néhány kilométerre, Egerszalók szomszédságában fekvő település, írott forrás 1331-ben említi Demjén névalakban. Csanád egri püspök vásárolta meg, majd 1331-ben az egri káptalannak adta. 1476-1486 között készült urbárium alapján Demjén a püspöki birtokot képező Szarvaskő várához tartozik, s határában egy elpusztult település is van, Kisdemjén, mely 1486 után sohasem népesült be. 1552-ben az eger várát ostromló törökök elpusztították, 1558 és 1564 között népesült be újra. Az 1740. évi országos összeíráskor 15 magyar telkes jobbágyot találtak. A főutca két része: Alvégre és Felvégre osztja a falut. A borospincék a falu keleti részén, riolittufába vágva, sorban húzódnak. A lakóházak építőanyaga emberemlékezet óta a fejtett darabos kő, a falu híres a kőbányászatáról. Demjén keleti részén húzódó riolittufa dombvonulat aljában számos barlanglakás húzódik meg két csoportban, melynek neve Alsó- és Felső- Bendom. A Pincevölgyben egy tufába vágott barlang húzódik meg, melyet remete barlangnak tart a hagyomány. A határban a fiatalabb kőkor telepnyomai (bükki kultúra), kaptárkövek, a Szóláti-patak völgyében a Beöthy-tanyánál pedig korai vaskori és keltakori telep nyomok találhatóak. A községtől 1-1,5 km távolságra található a híres Egerszalóki Hőforrás.
Információ: Demjén Polgármesteri Hivatal, Demjén, Kossuth tér 1.

  • Eger

Eger Megyei Jogú Város, Heves megye székhelye, az északi régió legjelentősebb idegenforgalmi központja. Eger Magyarország barokk gyöngyszeme. Heves megye székhelyeként közigazgatási centrum, egyházi központ, jelentős iskolaváros, középkori vára nemzeti emlékhely. Az egri borok, a barokk műemlékek, a termálfürdő, az enyhén lankás táj és a külföldön is híres magyaros vendégszeretet vonzó turisztikai élményt jelent az idelátogatóknak. Eger várost körbeölelő napsütötte lankáin gondosan művelt szőlőtáblák hirdetik, hogy bortermelő vidéken jár a vendég. Itt érlelődik a világhírű Egri Bikavér és az Egri Leányka. A város alatt fakadó melegforrások kedvező hatását már a törökök is felfedezték az 1600-as években és megépítették a ma is üzemelő Török-fürdőt. A város szívében található Egri Termálfürdő gyógyhatású termálvízét, évről évre több százezer belföldi és külföldi vendég keresi fel. A fürdő területén felnőtt és gyermek élménymedence is várja az aktív pihenésre, kikapcsolódni vágyókat. Eger fesztivál városi rangját az "Ünnepi hetek a barokk Egerben" rendezvénnyel vívta ki. A várost idegenforgalmi szezonnyitó összművészeti fesztiválja márciusban az Egri Tavaszi Fesztivál. Az egész éves gazdag programkínálatból a jelentősebb rendezvények júniusban az Agria Játékok, júliusban az Egri Bikavér Szent Donát napján, Végvári Vigasságok, Katonazenekari Fesztivál - augusztusban a Fesztivál a Barokk Egerben, a Szépasszony-völgyi Fesztivál és a Borfesztivál.

  • Egerbakta

Egerbakta a 24. számú főút Sirok és Bátor elágazásában elhelyezkedő kistelepülés, Egertől 8 km-re északra. A falu történelmi létezése 1261-től számítható. 1773-75 között épült a műemlék jellegű barokk templom. A települést környező hegyvidék erdőségek, a tiszta levegő és az itt megbúvó nagy- és kisvadak, különböző madárfajok és védett ritka őshonos növények látványa kellemes kikapcsolódást nyújthat, a természetben pihenni vágyók számára. A település határában ritka és ezáltal védett temészeti jelenségként tartják nyílván az "egerbaktai tőzegmohás láptavakat". A szabadon látogatható láptavak a községtől 20 perc alatt közelíthetők meg gyalogosan. Az itt élő növények többsége hazánban igen ritka, így a berzedtlevelű tőzegmoha, a mocsári pajzsika, a vidrafű. A gyalogtúrát kedvelők karszt-bokorerdők, sztyeppréteg és tölgyesek által övezett kijelölt turistaútvonalakon juthatnak el a láptavaktól mintegy 25 km-re lévő Eger-Putnok vasútvonalon lévő almári vasútállomásig. A korábban kőbányaként üzemelt területen kialakult festői környezetben lévő bányató horgászási és vízparti pihenési lehetőséget kínál.

  • Egerszalók

Egerszalók az "egri Bükk" alján, Egertől 7 km-re nyugatra fekvő település a Mátra- és a Bükk-hegység között. Páratlan szépségű kaptárkövei, riolittufa pincéi, barlangházai, horgásztava, erdői és kultúrtörténeti emlékei az aktív pihenés megannyi lehetőségét kínálják. Egerszalókon működik az ország egyik legfiatalabb gyógyfürdője, amelyet két, a település határában gejzírként felszínre törő 68°C-os hőforrás táplál. Az első osztályú gyógyvíz érelmeszesedés, izületi és reumatikus panaszok gyógyítására, valamint balesetek, mozgásszervi betegségek, műtétek utókezelésére javallott, ivókúra formájában alkalmas túlsúly, epebetegségek és gyomorpanaszok kezelésére. Egerszalók az egri történelmi borvidék részeként kitűnő boraival illeszkedik a bortúra útvonalába. Nyaranta fiatalok ezrei látogatnak a búcsújáró helyként is híressé vált kisfaluba. A falusi élet romantikájára vágyókat természetes környezetben várják a falusi turizmus keretében működő magánszálláshelyek.

  • Egerszólát

Egerszólát község a Mátra- és a Bükk-hegységek között elterülő dombos vidéken, a Farkas-hegy alatt, a Rábca patak völgyében, Egertől 10 km-re fekszik. Első okleveles említése 1248-ban történt, Zowlat névalakban. A település mezőgazdasági jellegű, állattenyésztésben a rideg tartásos szarvasmarha tenyésztés, a liba- és a baromfikeltetés-nevelés a meghatározó. Egerszalók határában 366 ha szőlő terem, legjelentősebb az Egerszóláti Olaszrizling, valamint az Egri Bikavér alapjául szolgáló kék fajták. Az 1780-ban épült katolikus templom tornya műemlék, az alatta lévő nemesi kriptában nyugszik Vecsey Károly, felesége Radics Terézia, valamint leányuk Karolina. A templomban megtekinthető az aranyból készült Úrmutató is. A faluban két műemlék szobor található, az egyik az Egri út 13. szám előtti elhagyott temető dombján lévő Piéta, a másik a Fő út 44. sz. előtti, a falu védőszentjét ábrázoló, Nepomuki Szent János szobor. A községben több nemesi kúria található, legjelentősebb közülük az 1773-ban Csernus Sándor által építtetett, jelenleg Brezovay-kastélyként ismert Vendégház, borozó. Ugyancsak a Fő utcán található a Szórát-féle kúria is. Az Egerszóláton lévő pincesorok, a borkóstolási lehetőségek biztosítják az idelátogatóknak, hogy az egerszóláti látogatások emlékezetesek maradjanak.

  • Felsőtárkány

Felsőtárkány Egertől 5 km-re fekszik, a Bükkön át Miskolcra vezető út mentén. Neve török-bolgár eredetű, jelentése "nemes ember", vagy "alkirály". Tiszta levegője, a környék szépsége, a természetjáróknak nyújt élményeket. A falu mögött magasodó várhegyen már a kőkorszakban egy erődítmény, a középkorban vár állt. Ennek ma már nyomát is alig találni. A Barát-réten karthauzi kolostor épült, mely a török időkben elpusztult, a tó feletti területen pedig Barkóczy püspök nyaraló-kastélyt építetett, melyet puritán utódja lebontatott. Ma is a tó környéke a község legkellemesebb pihenőhelye. A tó mellett megépített szabadtéri színpadon, nyáron színvonalas műsorokat láthatnak az idelátogató vendégek. Felsőtárkányból erdei kisvasúton juthatnak el a Stimetz-házhoz, onnan a jelzett turistaúton a Bükk belső érintetlen területére, az Őserdőbe, valamint a Bükk-fennsíkra. Figyelemre méltó Felsőtárkány katolikus temploma, melyet 1785-1793 között építtetett Ferencz József. A szép márványból készült fő- és mellékoltár Giocomo és Giovanni Adami faragta.
Információ: Felsőtárkány Község Önkormányzat, Felsőtárkány, Fő út 101.

  • Kerecsend

Kerencsend Egertől délre, 7 km-re található. Budapest, Miskolc, Eger és Szolnok irányába is nyitott település. Éppen ezért a település fő közlekedési útvonalai mellett egyre több vendéglátóhely létesül. Kerecsend mellett található a 106 ha természetvédelmi terület, a Berek-erdő. Az erdő legöregebb fája körülbelül 270 éves. A terület gazdag apróvadakban, madarakban is, valamint a kerecsen sólyom hazája volt. Innen ered a falu neve is. Növényfajai közül uralkodó a molyhos tölgy, elegyfajként a csertölgy, a kocsánytalan- és a kocsányos tölgy. Kerecsend különlegessége, hogy lakói hajdanán a Rajna környékéről érkeztek, de letelepedési engedélyt csak a katolikusok kaptak. Ők a 19.század végéig elmagyarosodtak, azonban népviseletükben őrzik a hagyományaikat. A falu római katolikus templomát 1960-ban építették, a régit 1944-ben a németek felrobbantották. A templom előtt lévő kertben található Nepomuki Szent János szobra. A falu képe rendezett, a fő út mentén virágos porták, modern házak sorakoznak. Minden évben szeptember 8.-ához legközelebb eső vasárnapon rendezik a falunapot a voronyezsi áttörésre emlékezve, amely 103 hősi halottat követelt.

  • Maklár

Maklár községet "Gárdonyi Géza: Egri Csillagok" regényéből ismerik meg a legtöbben. Településünk Heves megyében Eger és Füzesabony városok között található. A Bükk hegység Maklár községnél szelídül bele az Alföldbe. Az Eger patak Maklártól Rima néven folyik tovább és torkollik a Tisza-tóba. Vasúton és közúton egyaránt könnyen megközelíthető. Az M3-as autópálya füzesabonyi csomópontjától és a 33-as főút kereszteződésétől 4 km-re, vonattal az Eger-Füzesabony vonalról juthatunk el Miskolc vagy Budapest felé. A településre jellemzőek a széles utcák, tágas közterületek, melyek szépen parkosítva, fásítva fogadják az idelátogatókat. Művelődési ház, tízezer kötetes önkormányzati könyvtár, sportpálya szolgálja a szabadidős tevékenységet Makláron. A sportélet aktivitását jelzi a helyi labdarúgócsapat tevékenysége és a maklári világhírű kötélugró lányok. A településen folyó eseményekről, 1995 óta a Maklári Harsona című helyi újság tudósít. Maklár kellemes, csendes városkörnyéki település barátságos faluképpel. Eger város közelségéből fakadóan a tájjellegű borok megteremnek.
Információ: Polgármesteri Hivatal, Maklár, Templom tér 7.

  • Nagytálya

Nagytálya Heves megyében, a megyeszékhelytől, Egertől déli irányban 13 km-re található. Közúton közelíthető meg, az M3-as autópálya füzesabonyi leágazójától 10 km-re van. Építészeti, kulturális emlékek: Mezőgazdasági műemlék az 1895-ben Staud János és fia tervei szerint épült magtár, melynek főbejárati ajtaján egykor (1940 körül) Fazola Henrik egri lakatos mester kovácsoltvas zárja és szerelvényei díszlették. A vasútállomástól a bevezető út és az Eger-patak találkozásánál álló Szentkereszti malom (Nagytályai alsó malom) 18. századi ipari műemlék. A volt érseki tiszttartói lakot Pyrker érsek építette 1827-1847 között. Később barokk stílusú földszintes lakóház.
Információ: Polgármesteri Hivatal, Nagytálya, Kossuth út 34.

  • Noszvaj

Az ország egyik legvirágosabb és legtisztább levegőjű települése. Noszvaj büszkesége a De la Motte-kastély, mely a hazai kastélyok sorában egy igazi gyöngyszem. Az Egri Borvidékhez tartozó településen a neves pincészetek mellett számos borosgazda is kínálja kóstolásra, vásárlásra a "hegy levét". Noszvajon sok ember már éltében is a föld alatt lakott pinceházakban (barlanglakásokban), és ezek az időtálló "építmények" ma is láthatóak a faluban. Egy lakosra jutó kemencék száma valószínüleg Noszvajon a legtöbb. "Noszvajon mindig történik valami" - rendezvényeink közül talán a legkedveltebbek a Húsvét, a "Zenés Nyári Esték", az "Anna-napi búcsú", a "Szilva nap", a "Noszvaji Pince napok" és a "Szent Márton-nap". Az országban is ritka kézműves mesterségek például a hátifonás, kovácsolás - még megtekinthetőek és kipróbálhatóak Noszvajon, s ha aktív pihenésre vágynak, túrázhatnak, lovagolhatnak, horgászhatnak, vadászhatnak és még számos sportolási lehetőséget kipróbálhatnak.

  • Novaj

A Bükk-hegység lábánál Egertől délkeleti irányban 9 km-re, két domb völgyében fekszik Novaj, az azonos nevű patak mentén. A község határának egynegyedét erdő képezi, ahol szép számmal élnek kisvadak. A falu határában több gyurgyalag madárfészket őriz a Novaji Zöldszíves Csoport. Gárdonyi Géza a "novaji asszony" című írásában így határozta meg a falu földrajzi helyét: "Novaj kisfalu. Andornaktól kocsin alig egynegyed óra a járás". Látnivalók, nevezeteségek: A falu első temploma vélhetően 1288-ban épült, melyet a török pusztítás után újra építettek, s 1944-ben a németek a templomot felrobbantották. 1947-ben építették újra, ez látható ma is. A templom mellett található, az első világháborús emlékmű. A plébániaház már 1332-ben fennállott, a mai épület a 19.század derekáról való. A török emlék a falu déli felében található. A vöröses-barna, kitűnően faragható, kemény andezit tufát már a törökök is felhasználták. Ebből a kőből épült 1664 előtt az Egri Minaret. Jellegzetesek a falutól északra eső völgyben a riolittufába vágott borospincék. Kiemelten szépek a falu régi építésű házai, melynek egyik legszebbikét az Apponyi út 1. alatt láthatjuk. A helyi népi hagyományokat a Novaji Asszonykórus ápolja. A kórus népviselete a századforduló viseletét őrzi.

  • Ostoros

Ostoros község Heves megye keleti középső részén, az Egri-Bükkalján, Egertől déli irányban 6 km-re fekvő település. Ostoros északi határában 30 ha felületű Víztározó, és lefolytott 50°C hőmérsékletű Hőforrás található. A földrajzi területi adottságokat mesterséges és természetes partfalak tagolják, melyekben nagy számban helyezkednek el pincék, valamint pincelakások. Idegenforgalmi látványosságaink közé tartozik a táj magával ragadó természeti szépségei mellett a római katolikus templom, valamint a "Csúnyamunka", mely török időkből származó darázskő-építmény. A hagyomány szerint ezt a méhkas jellegű építményt alagút kötötte össze az egri várral. A hűs pincékben érlelt kiváló borainak, illetve lakosainak vendégszeretete maradandó emléket hagynak az idelátogató turisták részére. Ha Egerből utazik Ostorosra az úgynevezett Barackos után megpillanthatjuk az ostorosi tavat, amely szabadidő eltöltésére kiváló alkalmat nyújt. Rendezvények: az évente augusztus 20.-án megrendezésre kerülő Falunap, Kulturális Seregszemle, Népdalkórus Találkozó, ősszel Szüreti Felvonulás, Szüreti Bál, valamint Országos Távlovagló Bajnoki Futam és egyéb hagyományőrző kulturális programok. A lovassport kedvelőit a Mihók-Lovasfarm, valamint a Zay-ló Tanya várja széles programkínálattal.

  • Szarvaskő

Szarvaskő a Bükk-hegység alatt elterülő völgykatlanban, az Eger-patak mellett, egészen hegyes vidéken fekszik. Mintegy 340 lakosú település, mely az egri püspökség ősi birtoka volt. Vár, templom, alagutak, sziklák és sok geológiai, botanikai érdekesség, ez Szarvaskő. Közvetlen a község fölött magasodnak az 1200-as évek végén épült vár romjai. A vár ma a Bükki Nemzeti Park egyik gyöngyszeme. A község festői szépségét emeli az 1840-45 között épült klasszicista templom. Az Egertől mintegy 10 km-re fekvő Szarvaskő kedvelt kirándulóhely. Gyalogosan az országos kéktúra jelzésén érhető el. Aki szeretne a községben több időt eltölteni, különböző szálláshelyek közül válogathat. Lehetőség van sátorozásra, lakókocsis szállásra, ezenkívül panzió és vendégház fogadja az idelátogató turistákat.
Információ: Polgármesteri Hivatal, Szarvaskő, Rákóczi F. út 5.

  • Szomolya

Szomolya a Kánya patak völgyében, Egertől keletre találtató település. Lakóinak száma 1700 körüli. A Bükki Nemzeti Park területéhez tartozik. A falu határában turisták kedvelt kirándulóhelye a kaptárkő. A süveg formájú riolittufa kúpon emberkéz által formázott fülkéket találunk, melyek eredete a mai napig sem tisztázott: egyesek áldozati vagy bálványtartó szerepet tulajdonítanak ezeknek a fülkéknek, más feltételezések szerint viszont méhészkedésre szolgáltak. A déli Bükk, így Szomolya jellegzetes lakóépületei is a pinceházak (barlanglakások), melyeket könnyen megmunkálható vulkáni kőzetben alakítottak ki az elmúlt századokban. A kőfaragás magas szintű kultúrájának köszönhetően a környék legszebb pinceházai találhatók itt, igényesen megmunkált tornácaikkal, esetenként emelt kialakításával. A szomolyai tájház is pinceházban van berendezve, melynek három része: szoba-konyha-pince. Szomolyán nagy hagyománya van a gyümölcstermesztésnek, különösen a cseresznye és szőlőtermesztésnek. Az itt termő cseresznye a szakirodalom "szomolyai fekete" néven ismeri, melynek rövid szára, bordóspiros húsa és édes íze van. Bortermeléssel már a 13. században is foglalkoztak a Bükkalján, de általánossá csak a 18.században vált. Az itt termő kiváló minőségű szőlő az Egri Borvidék legfinomabb borainak alapanyaga.

Rendezvények

Február:
Farsangi remélés - Novaj

Március:
Egri Tavaszi Fesztivál - Eger
Fáklyás felvonulás - Novaj
Sportnap - Novaj
Húsvéti vendéglátás a Noszvaji Gazdaházban - Noszvaj

Május:
Majális, Madarak és Fák napja - Bogács
Majális - Cserépfalu, Egerszalók, Kerecsend, Noszvaj, Síkfőkút
Majális és Falunap - Egerszólát
Fiatalok Fesztiválja és Majális - Felsőtárkány
Egri Csillagok Kupa - Ostoros
Nepomuki Szent János napi búcsú - Egerszólát
Gyermeknapi Majális - Novaj

Június:
Agria Játékok - Eger
Katonazenekari Fesztivál - Eger
A felsőtárkányi kisvasút napja - Felsőtárkány
Cseresznye Fesztivál - Szomolya
Pünkösd hétfő - Noszvaj

Július:
Egri Bikavér Ünnepe - Eger
Fesztivál a Barokk Egerben - Eger
Bogácsi Karnevál - Bogács
Nemzetközi Dalos-találkozó - Bogács
Búcsú - Egerszalók
Zenés Nyári Esték a De la Motte Kastély parkjában - Noszvaj
Keresztyén ifjúsági találkozó - Egerszalók
Felsőtárkányi Búcsú, Folklórfesztivál - Felsőtárkány
Anna-napi búcsú - Noszvaj

Augusztus:
Agria Nemzetközi Néptánctalálkozó - Eger
Terepjárósok találkozója - Bogács
Cserépi Hétvége - Cserépfalu
Falunap - Andornaktálya
Szórakoztató műsorok, Szabadtéri bál - Felsőtárkány
Falunap - Novaj
Szent István-napi búcsú, Népdalkórus találkozó - Ostoros
Fürdőfesztivál Bogács - Bogács
Falunap és szüreti felvonulás - Egerszalók
Szilvanap a Noszvaji Gazdaházban - Noszvaj
Búcsú - Kerecsend

Szeptember:
Szüreti Beharangozó - Novaj
Falunap - Kerecsend
Falunap - Demjén
Szüreti mulatság, Szüreti bál, Zenés felvonulás, Folklór - Egerszólát
Kisasszony-napi szüreti fesztivál - Szomolya
Falunap a Laskó-völgyi Hagyományőrző Napok keretében - Egerbakta
Pincenapok és Kemencében Sütött Ételek Versenye - Noszvaj
Újbor Ünnepe Szent Márton Napján - Noszvaj

November:
Katalin-napi búcsú - Egerbakta

December:
Adventtől Karácsonyig Rendezvénysorozat - Egerszalók
Karácsonyi Vásár - Szomolya

Tourinform Iroda

3300 Eger, Bajcsy-Zsilinszky u. 9.

 
 
Apartman Eged Vendégház Eger, Olcsó egri szállás, Olcsó szállás Egerben, Szépkártya elfogadóhely, Eger Vendégház, Eger Apartman, Apartmanház, Egri szálláshelyek, Szálláshely Egerben, Szépasszony-völgy, Család barát vendégház, apartman, Széchenyi pihenőkártya, Szépkártya, OTP Szépkártya elfogadóhely, MKB Szépkártya elfogadóhely, K&H Szépkártya elfogadóhely, Magánszállás, Egyéb szállás, Eger Panzió, Csoportos nyaralás, Csoportkedvezmény, Gyermekkedvezmény, Üdülés, Akció, Csomagajánlat, Apartman Egerben, Apartmanház Eger, Észak-Magyarország, Heves megye, Eger, WiFi, Internet használat, Ingyenes transzfer, Hétköznapi akció, Hosszú hétvége, Ajándék éjszaka, Csomag családoknak, Kiemelt Ünnepnapok.


Apartman Eged Vendégház - 3300 Eger, Nagy-Eged u. 48. Tel.: 06-30-380-5218
www.egereged.hu

Counter Site
Stats Meter (2011. December 1.óta)

 
© Copyright: 2007-2013. Apartman Eged Vendégház Eger. Minden jog fenntartva!