3300 Eger, Nagy-Eged u. 48.
Tel.: +36 36 412 872, +36-30-380-5218
Bor és gasztronómia

Bor és gasztronómia

Bükkalja Borvidék

Éghajlati adottságai révén kiváló minőséget termelő borvidék a bükkaljai. Az itt termelt borok ízvilága a Rajna-vidéket idézi.
A Bükkaljai borvidék területe szinte az Egri borvidék határán kezdődik, és Miskolcon át egészen Szikszóig elnyúlik. Közel kéttucat település tartozik hozzá, többek között Aszaló, Bogács, Borsodgeszt, Bükkaranyos, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Emőd, Harsány, Kács, Kisgyőr, Kistokaj, Mályi, Megyaszó, Mezőkövesd, Nyékládháza, Sály, Tard, Tibolddaróc, Vatta. A vidék éghajlati- és talajadottságok elsősorban a fehérbor termelésének kedveznek.
A környék településeinek pincesorai már messziről szép látványt nyújtanak, de a borkóstoláson kívül másféle izgalmas élményeket is tartogatnak a hordókat rejtő présházak. Számos pince mélye ugyanis valóságos műremekeket rejt: a mészkőtufa falakba avatott kezek faragta figurákat, relief-hatású kőképeket.
A borkultúrához kapcsolódó sok évtizedes népi hagyományai, közösségi rendezvényei, a szüreti bálok és mulatságok révén a legismertebb bükkaljai települések: Bogács, Cserépfalu, Cserépváralja, Bükkzsérc és Tibolddaróc.
A Bükkaljai borvidéken elsősorban a fehérborok terjedtek el: a leányka, az olaszrizling és a Chardonnay. A XIX. századtól pezsgőalap-borokat is termelnek. Az Egri borvidék közelségének köszönhetően a vörösborok közül főleg a kékfrankos és a merlot honosodott meg itt.

Egri Borvidék

A bő négyezer hektáros történelmi borvidék az ország leghíresebb vörösborának, az Egri Bikavérnek a bölcsője.
A szőlőművelés kezdetei már a XI. században megjelentek, amikor a Szent István király által Egerben alapított püspökség szerzetesei magukkal hozták a hazájukban honos fajtákat. A szőlőművelés és borkészítés ismereteit a tatárjárás után Egerbe telepített vallonok mélyítették el. A borkészítés lendületét a város kilencvenegy éves török uralma sem törte meg, mivel a hódítók számára a bor komoly bevételi forrást jelentett.
A törökök kiűzése után a vidék borászata fejlődésnek indult, aminek időlegesen az 1886-os filoxéravész vetett véget. A teljesen kipusztult szőlők újratelepítésekor igyekeztek korábban nem ismert fajtákat is meghonosítani.
A borvidék névadó városa, Eger borászati központja a vidéknek, ám csak az egyik a számos jó terület közül, ahol minőségi bort termelő pincészetek jöttek létre. A borvidék sajátossága jól megmutatkozik két címerborában: az Egri bikavér karakteres, fanyar vörös cuvée, a Debrői hárslevelű illatos, gyümölcszamatú fehérbor.
Az Eger melletti Kis-Eged-hegy oldalából előkerült az ősszőlő évmilliókon át megőrződött levéllenyomata, amely jelzi ma is: ezen a vidéken a szőlő őshonos, jól érzi magát. A jellemző talaj a vulkanikus eredetű riolittufa, amely könnyen megmunkálható, így kiválóan alkalmas pincék vágására, másrészt a bomlásával keletkező talaj jó a késői érésű borszőlőknek.
A borvidék nevét a vörös bikavér tette ismertté, bár az ökológiai adottságok elsősorban a fehérszőlőknek kedveznek, és fehér a kétközpontú borvidék másik címerbora, a Debrői hárslevelű. A mai változatos kínálat alapját a vörösbort adó szőlők közül a kékfrankos, cabernet, merlot, kékoportó fajták, illetve a "fehérboros" leányka, olaszrizling, hárslevelű és tramini fajták adják.
Az Egervin Rt. muzeális borkészletet gondoz, és ők adták a helyet az Ezredforduló Egri Bikavére elkészítéséhez, amelyet a borvidék száztizenkilenc termelőjének boraiból állítottak elő. A múlt évtizedben az egri borászok külföldön is bebizonyították, hogy az itt termett Leányka, Királyleányka, Hárslevelű, Olaszrizling, Muskotály, Tramini, Szürkebarát és Chardonnay szőlők leve bármely hazai vagy külföldi vetélytárssal állja a versenyt. A szakemberek szerint az egri Kékfrankos, Blauburger, Merlot, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc és Pinot Noir szőlők borai is nagy nemzetközi sikerre számíthatnak, ha a vidék lehetőségeit a borászatok jól aknázzák ki.
Az Egri borvidék két eredetvédelmi körzetre, az egrire és a debrőire tagozódik. Az előbbihez tartozik Eger, Andornaktálya, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros és Szomolya. Az utóbbiba Aldebrő, Feldebrő, Tófalu, Verpelét, Kompolt és Tarnaszentmária.

Mátraaljai Borvidék

A ma hétezer hektárnyi borvidék szőlőterületeiről a leírások már a XI. században említést tesznek. A borászkodás az 1200-1300-as években alakult ki, a XV. században pedig már szervezett borkereskedelem folyt a térségben.
A talaj, a klíma, a Mátra közelségének jótékony hatása mind közrejátszik abban, hogy az illatos, szép savú fehérborok kedvelői igazi paradicsomra lelhetnek Gyöngyös, Nagyréde, Gyöngyöstarján, Gyöngyöspata, Abasár-Pálosvörösmart, Domoszló és Kisnána térségében. A Rizlingszilváni, az Olaszrizling, a Hárslevelű, az Ottonel muskotály, a Tramini, a Leányka, a Chardonnay és a Sauvignon blanc szőlők borait az ország legjobbjai között tartják számon.
A vörösborok készítése az utóbbi évtizedekben visszaesett, de azért a mátraaljai borászatok mind igyekeznek a helyi Zweigelt, Kékfrankos és Cabernet fajták boraival az országos élvonalhoz felzárkózni.
A borvidék a Mátra-hegység lábánál jött létre. A szőlő- és bortermelésnek kiválóan alkalmas területek az idegenforgalomnak is sok látványossággal szolgálnak. A régió borai fínom savösszetételűek és kiváló minőségűek. A Mátraaljai Borút Egyesület azzal a céllal alakult, hogy a borvidék településeinek termelőit összefogva komplex turisztikai programokat nyújtson az idelátogatóknak. Az egész borvidéken áthúzódó borút a szőlő- és borkultúrával kapcsolatos ismeretek bővítésén túl klasszikus turisztikai programokat, tájjellegű gasztronómiai élvezeteket és történelmi nevezetességeket is kínál. A régió különleges földrajzi helyzetéből adódó klimatikus viszonyok megfelelnek a gyógyüdülés feltételeinek. A Mátrát összesen 480 kilométer hosszú jelzett turistaút szövi át, amely gyakran tájvédelmi körzetet érint. Itt található Magyarország legmagasabb hegycsúcsa, az 1014 magas Kékestető is.

Tokaj-hagyaljai Borvidék

Tokaj-Hegyalja Magyarország világszerte ismert és elismert borvidéke. Hatezer-hatszáz hektárnyi területén minden feltétel adott ahhoz, hogy a világ legnemesebb édes borát, a Tokaji aszút elkészíthessék. Már a honfoglaló magyarok is találtak szőlőt e területen, bár az első hiteles említés a Turóczi prépostság 1251-es alapítólevelében szerepel.
Mitől kiválóak az abaújszántói Sátor-hegy, a tokaji Kopasz-hegy és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy által bezárt terület borai? A válasz rendkívül összetett. A vulkanikus talaj, a Kárpátok vonulata által védett terület, a déli fekvés, az aszusodásnak kedvező őszi időjárás, a Bodrog és a Tisza közelsége, a Furmint, a Hárslevelű, a Sárga muskotály, az Oremus szőlőfajták, a késői, október végi szüret, a borok egyedi kezelése, a gönci és szerednyei hordók használata, valamint a nemes penésszel borított hegyaljai pincék egytől egyig fontos szerepet játszanak ebben.
A száraz és édes szamorodni, a 3-6 puttonyos aszúk, valamint az aszúeszencia és a nektár elkészítésének különleges módját a hegyaljai borászok évszázadok óta alkalmazzák. A tokaji aszúról szóló legenda szerint 1630 húsvétján Szepsi Laczkó Máté ajánlotta fel az Oremus dűlő szőlőjéből készített bort Lorántffy Zsuzsannának. Bár korábbi leírásokban is szerepelnek utalások az aszúborra, a tokaji aszú keletkezésének időpontját e dátumhoz kötik.
Tokaj-Hegyalja történelme mindig szorosan összefonódott a borral. Számos magyar főúrnak (Báthoryaknak, Bethleneknek, Rákócziaknak, Thökölyeknek) volt pincéje Hegyalján. Közülük a leghíresebbek, a tokaji és a sárospataki Rákóczi-pincék a mai napig fogadják a látogatókat. A tokaji bor ismertsége és népszerűsége már a XII. században is rendkívüli volt. XIV. Lajos (a Napkirály), Cromwell, Nagy Péter cár és Katalin cárnő is a tokaji borok szerelmese volt. (Az oroszok még kisebb helyőrséget is állomásoztattak Tokaj környékén, hogy biztosítani tudják az állandó ellátást.) A hegyaljai bor gyógyító hatását I. Pius orvosai is vallották: előírták a pápának, hogy egészsége megóvása érdekében rendszeresen igyon belőle.
1995-ben Hegyalján létrejött a "Tokaj Renaissance", a Tokaji Nagy Borok Egyesülete, azzal a nem titkolt céllal, hogy a tokaji aszú egykori hírnevét visszahozzák.
A világörökség részeként az ország legismertebb borvidéke, és idegenforgalma is jelentős. A zempléni táj számos más látnivalót, kulturális programot is kínál. A világhírű borvidék a turisták kedvelt célpontja. A Tokaj-hegyalja Borút Egyesület 1997-ben alakult, és mára már 112 szolgáltatója van. A 28 településen végighúzódó borúton a hagyományokkal rendelkező nagyüzemeken kívül, kis családi pincék sora várja a látogatókat. A borvidék idegenforgalmi kínálatának sajátos területe a vízi turizmus, amely ezreket vonz a Tiszára és a Bodroghoz. A Zempléni-hegység a természetjárók kedvelt úti célja. A nagy történelmi és kulturális hagyományokkal rendelkező városokban (Tokaj, Szerencs, Sárospatak, Sátoraljaújhely) művészeti fesztiválok, rendezvények, programok, különféle zenei és képzőművészeti találkozók várják az érdeklődőket.

Információ

- Tokaj-Hegyaljai Borút Egyesület
Tarcal , Fő u. 57.
- Történelmi Borút Egyesület
Tállya , Rákóczi u. 34.
- Tokaji Nagy Borok Egyesülete
Tokaj , Bethlen u. 11.
- Bükkalja Borút Egyesület
Cserépfalu , Kossuth u. 125.
- Egri Borút Egyesület
Eger , Kőlyuktető Pf: 83.
- Máraaljai Borút Egyesület
Gyöngyös , Fő tér 7.

Gasztronómia

A gasztronómia a kultúra és az étel közötti összefüggés tudománya, vagy művészete, sokan vallják azt is, hogy a "kettő együtt". "A gasztronómia mindannak intelligens ismerete, ami összefügg a táplálkozással" - írta Anthelme Brillat-Savarin, a 200 éve élt gasztrofilozófus.

Észak - Magyarország

Itt él a palóc népesség, akiknek a táplálkozásában nagy szerepe volt a különféle kásából, lisztből készült ételeknek. Egyik kedvelt ételük a sült pép, más néven görhe vagy málé. Kukoricalisztből készül tejjel leforrázva, majd kizsírozott tepsibe öntve, sütőben megsütve. A sütés után szeletelve tálalják.

A burgonya ezen a tájon előbb kapcsolodott be a néptáplálkozásba, mint az Alföldön. Ma is szivesen fogyasztják a burgonyából készült ételeket. Legismertebb a tört pép vagy krumpliganca: főtt összetört burgonya liszttel, tejjel elkeverve fölforrósítva. Tepertős, túros változata is ismert.

Levesek a napi étrendben mindig szerepelnek. Legegyszerűbb leves, amikor a kifőtt tészta levét ízesítik pirított hagymával, fűszerezik paprikával, esetleg berántják és betétként csíkot - metéltre vágott tésztát - tesznek bele. Ez az úgynevezett "maga levi".

A húsok közül a legnagyobb jelentősége a disznóhúsnak volt és van is. Húsvétra lakodalomra szokás birkát vágni. Néhány jellegzetes étel: Húsos, juhtúros kukoricatekercs, Legényfogó krumplitalpas, Lábatlan tyúkhúsleves, Mátrai töltött sertéscomb.

Észak-Magyarországhoz, mint tájegységhez tartozik Matyóföld, ahol a matyó népcsoport lakik Mezőkövesd központtal. Szegény emberek éltek évszázadokon keresztül ezen a vidéken, akik a rendelkezésükre álló, egyszerű alapanyagokból remekműveket tudtak alkotni az ételkészítés terén.

Ételeik elkészítésénél nélkülözhetetlen a vöröshagyma, ottani szóhasználat szerint a veres hagyma. Sokféleképpen darabolták, szeletelték, aprították, metélték vagy reszelték, attól függően, milyen étel készitéséhez használták fel.

Hetente kétszer, háromszor főztek paprikáskrumplit, ami gyorsan és változatosan elkészíthető étel. Készítették hosszú lével levesesen, zsírjára lepirítva sűrű szafttal, kolbásszal vagy kolbász nélkül, friss paprikával, paradicsommal, ízesítve, óvatosan főzve, hogy egybe maradjon a burgonya, villával még meg is törték egy kicsit.

Az öhöm is ilyen egytál - a határból hazatérve gyorsan elkészíthető étel volt, amelyet száraztésztából, un. gombótából készítettek. Apróra vágott hagymát kevés zsíron lepirítottak, rádobták a gombótát, ezt is pirították Annyi vizzel öntötték fel, hogy, éppen ellepje, kockára vágott krumplival főzték együtt, félfövéskor még egy maradék gobótát adtak hozzá.

A talaj és éghajlati viszonyoknak köszönhetően ezen a tájon nagyon népszerűek a különböző káposztaételek. Az édes káposztát párolva, egy kis ecettel savanyítva főtt és sült húsok mellé savanyúság helyett adták, de savanyítva töltelékkel, káposztástésztának, hajdúkáposztának, korhelylevesnek is készítették.

Érdemes még megemliteni a babot, amelyre szegény helyen gyakran még rántás sem jutott, de így megfőzve sóban, vízben is ehető volt. Babból készítették a karácsonyváró böjti levest, amely sárgarépával együtt puhára főzőtt bab. Elkészülte előtt melegített tejjel engedték föl bő lére. Máskor malackörömmel főzték a bablevest, de készítettek belőle főzeléket, babfasirtot is. A kukoricamálé kukoricaliszt tejjel leforrázva, egy kis cukorral édesítve. Letakarva hüvős helyen állni hagyták, hogy csipásodjék. Ezután olajozott tepsibe öntötték és forró kemencében megsütötték.

Nagy esemény volt télen a disznóölés, amely ellátta a családot szinte egész évre sózott-füstölt hússal, szalonnával. Néhány disznótoros étel: füle-farka pörkölt, majoránnás húsos metélt, tarhonyás sertéstüdő, savanyúvese stb.

Gasztronómiai rendezvények

  • Április
    Húsvéti vendéglátás a Gazdaházban - Noszvaj

  • Május
    Nyitott Pincék Napja - Nagyréde
    Orbán-napi Borünnep - Kisnána
    Vendéglátó Iskolák Szabadtéri főzőversenye és bemutatója - Bogács
    Tokaji Borok Fesztiválja - Európai Világörökségek Találkozója - Tokaj

  • Június
    Cseresznye Fesztivál - Szomolya
    Tájak, Ízek, Kultúrák - Szécsény
    Kácsi Vadlakoma - Kács
    Bükkaljai Borfesztivál és Nemzetközi Borverseny - Bogács
    Mátyás király Reneszánsz hétvége - Mezőkövesd
    Palócnapok - Parádfürdő

  • Július
    Egri Bikavér Ünnepe - Eger
    Kisnánai Baracknapok - Kisnána
    Anna-napi Búcsú - Noszvaj
    Süssünk, süssünk valamit. Sütés a Gazdaházban - Noszvaj

  • Augusztus
    Lovas, bor- és gasztronómiai rendezvények - Cserépfalu
    Bormustra - Eger
    A Bor Napja - Mezőkövesd
    Szilvanap a Gazdaházban - Noszvaj
    Nagyrédei Szüreti Napok - Nagyréde

  • Szeptember
    Kisasszony-Napi Szüreti Fesztivál - Szomolya
    Gyöngyösi Szüreti Napok - Gyöngyös
    Gyöngyösi Szüreti Gulyás Főzőverseny - Gyöngyös
    Pincenapok és Kemencében Sütött Ételek Napja - Noszvaj
    Solymosi Szüret - Gyöngyössolymos
    Bükki Vadas Boros Nap - Miskolc-Diósgyőr
    Sárospataki Szüreti Napok - Sárospatak
    Tokaji Szüreti Napok - Tokaj , Tarcal , Bodrogkeresztúr

  • Október
    Szüreti Napok - Bogács

  • November
    Új Bor Ünnepe - Nagyréde
    Új Bor Ünnepe Szent Márton - Noszvaj
    Márton-Napi Vigasságok - Bogács
    Bozsólé Napok - Kisnána

  • December
    Szent János-Napi Borszentelés - Eger
    Egri Borszalon - Eger

 
 
Apartman Eged Vendégház Eger, Olcsó egri szállás, Olcsó szállás Egerben, Szépkártya elfogadóhely, Eger Vendégház, Eger Apartman, Apartmanház, Egri szálláshelyek, Szálláshely Egerben, Szépasszony-völgy, Család barát vendégház, apartman, Széchenyi pihenőkártya, Szépkártya, OTP Szépkártya elfogadóhely, MKB Szépkártya elfogadóhely, K&H Szépkártya elfogadóhely, Magánszállás, Egyéb szállás, Eger Panzió, Csoportos nyaralás, Csoportkedvezmény, Gyermekkedvezmény, Üdülés, Akció, Csomagajánlat, Apartman Egerben, Apartmanház Eger, Észak-Magyarország, Heves megye, Eger, WiFi, Internet használat, Ingyenes transzfer, Hétköznapi akció, Hosszú hétvége, Ajándék éjszaka, Csomag családoknak, Kiemelt Ünnepnapok.


Apartman Eged Vendégház - 3300 Eger, Nagy-Eged u. 48. Tel.: 06-30-380-5218
www.egereged.hu

Counter Site
Stats Meter (2011. December 1.óta)

 
© Copyright: 2007-2013. Apartman Eged Vendégház Eger. Minden jog fenntartva!