Bogács
Bogács fürdőhelyéről ismert település Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén, Miskolctól 50 kilométerre délnyugatra, Egertől 18 kilométerre keletre, a Bükk hegység déli lábánál, a Hór- és a Szoros-patak völgyében fekszik.
Története
A terület az őskor óta lakott, a 19. században újkokori kőszerszámokat találtak itt. A települést 1248-ban említik először, Bogachi néven. A lakosság főként szőlőtermesztéssel foglalkozott. 1323-ban az egri káptalanhoz került. A török időkben elpusztult, és csak a 18. században népesült be újra.
A II. világháború idején, 1944-ben kisebb harcok folytak a környéken.
Az 1950-es években a térségben olajat kerestek, amit nem találtak, de a próbafúrások során termálvíz tört fel. 1959-ben épült az első medence, 1973-ban három újabb. 2000-től már hat medencével várja az idelátogatókat.
Bogács nemzetközi hírű termálfürdőjével, szép környezeti fekvésével, gazdag kulturális programjaival, borkultúrájával, fejlett infrastruktúrájával és színvonalas szolgáltatásaival a régió kiváló üdülőközsége. A Bükki Nemzeti Park közelsége, gazdag madár- és állatvilága, erdős tájai révén ragyogó alkalmat nyújt kisebb-nagyobb kirándulásokra, gyalogtúrákra a természetjáróknak, a téli sportok kedvelőinek, a horgászoknak és vadászoknak is lehetőséget kínál az év minden hónapjában.
Látnivalók
A gyógyhatású termálvízről és a környéken termelt borról nevezetes a település. A fürdő mellett kiépült üdülőterület gasztronómiai és kulturális programokkal vonzza a látogatókat a környékre.
A település nevét az ószláv bogatu szóból eredeztetik, aminek a jelentése: gazdag. Első írásos említése Bagach alakban 1248-ból származik.
A XIII-XIV. században a Bogácsi nemzetség birtokolta, majd 1323-tól az egri káptalan.
Az 1950-es évek végén olajkutató-fúrás során 70 Celsius-fokú víz tört fel, aminek hasznosítására már 1959-ben fürdőmedencét alakítottak ki. Az elsősorban mozgásszervi és ízületi betegségekre gyógyító hatással bíró termálfürdő mellé egészségügyi és rekreációs központot építettek. Az 1958-ban talált termálvízet 2001 óta gyógyvízzé minősítették.
A termálfürdő a község északi részén épült. Öt termálvizes medence, gyermek-pancsoló és feszített víztükrös úszómedence áll a vendégek rendelkezésére. A fürdő környezetében néhány évtized alatt jelentős üdülőterület alakult ki, panziókkal, szállodákkal.
A falu azonban megőrizte sajátos hangulatát. Nevezetesség a XIII. századi, román eredetű katolikus templom, amelyet a XIV. században gótikus stílusban építettek át. A Szent Márton tiszteletére felszentelt katolikus templom kiváló akusztikájú; orgona- és kamarahangversenyek színhelye.
Vonzza a látogatókat a település feletti dombon található pincesor is, ahol a tufába vájt borospincékben borkóstolók várják a látogatókat.
A Bükkalja gazdag különleges, vulkáni eredetű tufakúpokban. Bogács határában is található egy úgynevezett kaptárkő, amelyet méhészkedésre használták.
A település látványossága a Szabadtéri Lepkemúzeum, amelyben közel négyszáz lepkefaj tekinthető meg. - - Rendezvények:
Június utolsó hétvégéjén tartják a Bükkaljai borfesztivált. Július első hétvégéjén Nemzetközi dalostalálkozót, augusztus harmadik hétvégéjén pedig Fürdőfesztivált rendeznek.
-
Szent Márton műemléktemplom
A község neve először 1248-ban szerepel írásos okmányban, ekkor már állt a Szent György tiszteletére emelt templom. 1992-93-ban nyeri el a szentély a mai alakját, bogácsi vöröskőből faragja Csíki László mester a szembemiséző oltárt. A tabernákulum, a szószék és a felolvasó állvány Fülöp András kőfaragómester munkája.
Cím: Bogács, Ady Endre u. 18.
Lepkemúzeum öt év gyűjtőmunkájának az eredménye, a vitrinekben közel négyszáz lepkefaj látható. Védett fajok a gyűjteményben nem szerepelnek! Az európai lepkefajok gyűjtését Bogács belterületén és két-három kilométeres körzetében Novák Ferenc gyűjtő végezte. Ezekben a vitrinekben láthatóak az öt kontinens legnagyobb lepkepéldányai! Megcsodálhatják - a szárnyfelületét tekintve - Földünk legnagyobb lepkéjét, a Nagy Atlaszlepkét (Attacus atlas).
A nappali lepkék életműködéséhez legalább +20°C hőmérséklet szükséges. Az éjjeli lepkék testhőmérsékletét a lepke testét teljesen beborító gyapjas szőrzet biztosítja. A természet által alkotott szépséget már i.e. több száz évvel a kínai bölcsek megtapasztalták és tudományos értékű feljegyzéseikben közkinccsé is tették. A lepke az ős-kínai kultúrában és a művészetekben a legrangosabb helyet foglalja el. Kínában a lepke a szabadság szimbóluma.
Cím: Bogács, Erzsébet u. 4.
-
Bogács 750 éves fennállásának emlékműve
A bogácsi kőből faragott alkotás a település fennállásának 750. évfordulója alkalmából készült, és faragott képei bemutatják a község történetét, az itt élők jellemző foglalkozását.
Cím: Bogács, Ady Endre u. 18. előtt
A Szoros-patak felduzzasztásával a fürdőtől 300 m-re létesült mesterséges tó ma horgászparadicsom. A tóban telepített halak horgászhatók : törpeharcsa, csuka, ponty, keszeg, amur. Telelő telepe a vadrécének, vonuláskor pihenőhelye költöző madaraink közül a hattyúnak, vadlibának. A tó kellemes kikapcsolódást biztosít nemcsak a horgászoknak, hanem minden idelátogató vendégnek is.
Bogács határában a Hintóvölgyben található egy ötfülkés kaptárkő. Kaptárkövek a szomszédos községekben is szép számmal találhatók. Az esetek nagy részében feltűnően szabályos riolittufa-fülkék.
Rendeltetésükkel kapcsolatban eltérő vélemények alakultak ki. A kaptárkövek első leírójának Bartos Gyula egri főkáptalani levéltárosnak az volt a véleménye, hogy a fülkékben minden valószínűség szerint a késői vaskorszakban egy itt lakó kelta eredetű néptörzs elégetett halottainak hamvait tartalmazó urnáit helyezte el.
Helyszín: Bogács, Hintó-völgy
A közeli dombokon tufába vájt, sajátos hangulatú borospincék várják a látogatókat. A legismertebb a fürdőhöz közeli Cserépi úti pincesor, de a Bagolyvár, a Csecslyuk, és a Hintó-völgy is kínál kóstolót.
Helyszín: Bogács, Cserépi út
Rendezvények
- Június utolsó hétvégéje:
Bükkaljai Borfesztivál
-
Július első hétvégéje:
Nemzetközi Dalostalálkozó
- Július 2.-3. hetében:
Nemzetközi Zenei Tábor
- Augusztus első hétvégéje:
Nemzetközi Kulturális Napok
- Augusztus harmadik hétvégéje:
Bogácsi Fürdőfesztivál
Bükkaljai Borvidék
A Bükkaljai Borvidék 19 településén 15 hegyközség működik. Jelenleg Tibolddarócon van egy 4000 hl-es feldolgozó - palackozó a Mezei Pincészetben. Területe: 1688 ha.
- Pincék: Általában a kis pincékben oxidatív módon készítik a bort, de a fehér fajtáknál már a nagyobb pincészetek reduktív borokat, rose és barrique borokat is készítenek. Bükkalja borai hasonlóak az egriekhez, de valamivel magasabb a savtartalmuk. A borok száraz és félszáraz minőségben készülnek, de az újabb fajtákból (Zengő) félédes borok is megtalálhatók.
- Klíma: A Bükk vonulata észak felől védi a hideg szelektől, s kedvező mikroklíma alakul ki a déli, délnyugati lejtőkön.
- Talaj: Riolittufán kialakult fekete nyiroktalajok, barnaföldek és agyagbemosódásos erdőtalajok találhatók meg. A termőhelyi adottságok kiválóak.
A Bükkaljai borvidék fontosabb településein az utóbbi években nagy arányú pinceépítések kezdődtek, pl.: Bogácson, Cserépfaluban és Tibolddarócon. Az építkezésekkel úgy bővítik és korszerűsítik a pincéket, hogy megfeleljenek a hatósági előírásoknak és a növekvő turizmus igényeinek is. Miskolcon a híres Avasi pincesorok korszerűsítését és modernizálását tervezik. A borturizmus fejlesztése érdekében a borvidék szinte minden településén évenként ismétlődően szerveznek és rendeznek borversenyeket, borünnepeket és fesztiválokat. Ezek idegenforgalmi látogatottsága évről - évre növekszik, így megerősítik a borászattal és vendéglátással foglalkozó szakemberek fejlesztési törekvéseit.
2002-ben tibolddaróci székhellyel megalakult a Bükkaljai Borút Egyesület, amelynek jelenleg már 50 tagja van. Szolgáltatásaikkal és tevékenységükkel azt a célt kívánják elérni, hogy a Bükkaljai borvidék felzárkózzon más élen járó borvidékekhez.
Bükkaljai Borút Egyesület
A Bükkaljai borvidék a matyóknál kezdődik: Mezőkövesden a Hadas városrész népi lakóházaiban, kézműves műhelyeiben, sőt még a Szent László-templom falképein is megismerhetjük életmódjukat, gyönyörű hímzéseiket. A város határában pedig az ország egyik legjelentősebb gyógy- és strandfürdője, a Zsóry várja a gyógyulni vagy pihenni vágyókat. Hasonló a gyógyvíz a bogácsi strandon is, aminek sajátossága, hogy a téli vendég akár a gőzőlgő, nyitott medencéből is szemmel tarthatja hóembert építő gyermekét. A Bükk ezen a vidéken rejti a legnagyobb és legtöbb különös tufakúpot, úgynevezett kaptárkövet. A hegyek oldalába pedig nemcsak pincéket, de barlanglakásokat is vájtak úgy száz éve, méghozzá nem csak a szegények! És ha már barlang: itt található a Subalyuk, ahol Közép-Európa legidősebb ősemberleletét, a Neander-völgyiek maradványait megtalálták. A Bükkön át továbbhaladva pedig cseppkő- és mésztufa barlang is várja a kirándulót, immár Lillafüreden, ahol a Palotaszálló áll, és ahol az ország legnagyobb vízesése zuhog alá. Ez már Miskolc széle, beljebb a királynék négytornyos diósgyőri vára kínál látnivalót. De ne álljunk meg! A borvidék szélén, Szikszón nagyon szép gótikus eredetü templomban zárhatjuk a túrát. Nyitott pincék, tele poharak, üres hordók pince-, bor-, és nótatúra.
Bogácsi Thermálfürdő
A termálfürdő vizét az 1950-es évek közepén kőolajkutatással feltárt 485 m mély termálkútból, triász és felső-eőcén időszaki mészkőből nyeri.
A 3500 fős napi befogadóképességű fürdő területén 5 db gyógyvizes medence (34-38°C), 1 db gyermek-pancsoló (36°C), 1 db feszített víztükrű úszó-medence (24-26°C), valamint a Szolgáltatóházban 1 db gyógymedence áll a vendégek rendelkezésére, a női- és férfiöltözőkön kívül főszezonban 210 kabint is igénybe lehet venni. A gyógyvizes medencék egész évben, az úszómedence és a gyermekpancsoló május 16.-tól szeptember 15.-ig üzemel.
A bogácsi termálfürdő a pihenni és gyógyulni vágyó vendégeket télen-nyáron fogadja.
A kénes gyógyvíz hatékonyan elősegíti a reuma, izületi és mozgásszervi betegségek, légcsőhurut, nőgyógyászati, egyes gyomor-, epe- és májbetegségek, borbetegségek gyógyulását, valamint törések utókezelésénél alkalmazható.
Bogácsi Strandfürdő
Cím: Bogács, Dózsa György út 16.