3300 Eger, Nagy-Eged u. 48.
Tel.: +36 36 412 872, +36-30-380-5218
Bélapátfalva

Bélapátfalva

Bélapátfalva, város Heves megyében, a Bélapátfalvai kistérségben, Egertől északra. Vonattal az Eger-Putnok vasútvonalon lehet Bélapátfalvára eljutni. Közúton az Eger - Szilvásvárad úton közelíthető meg.

Története

A település nevét az e tájon szállásbirtokos Bél nemzetségtől kapta. Nevét az oklevelek a XIII. századtól Bel, Beel, Beyle névalakban, 1330-ban - falu a monostor előtt, melyet - az Apát falujának neveznek, 1415-től pedig Apátfalva névalakban említik.
Apátságát II. Kilit püspök alapította 1232-ben a ciszterci szerzeteseknek.
1289-ben IV. Béla király seregei a tatárok elől a települést érintve menekültek és az apátságnál vették fel a küzdelmet az őket üldöző tatárokkal. 1412-ben Zsigmond király, 1460-ban Mátyás király az apátságot régi jogaiban megerősítette, de Mátyás halála után e birtokokat más egyházi és világi személyek foglalták el. 1495-ben Verebélyi apát Bakócz Tamás egri püspöknek engedte át az apátság jövedelmeit, s ettől kezdve folyamatosan az egri püspökség birtoka maradt. A szerzetesek 1534-ig éltek a monostorban, amikor Perényi Péter a püspökség birtokait is elfoglalta, s Eger vidékén meghonosítatta a protestantizmust. Ekkor a szerzetesek a zaklatások elől elmenekültek a monostorból. A lakóitól elhagyott és a birtokaitól megfosztott monostor omladozni kezdett, a templom megrozzant, Apátfalva pedig a szarvaskői vár tartozéka lett 1562-ig.
I. Lipót király 1678-ban az egri káptalannak adta a falut. 1700-ban Telekessy egri püspök kérelmére a király az apátság összes javait a létesítendő egri papi szeminárium fenntartására adományozta. 1700-tól egészen 1945-ig a település az említett papnevelő birtoka volt.
1815 körül a szeminárium Czvinger József egri kőműves mesterrel egy külső és egy belső rongytörővel felszerelt papírmalmot építtetett a településen. Miután a gyár berendezése rövidesen elavult, az üzem leállt. 1835-ben Schnir András gyáros kőedénygyár létesítése céljából kibérelte a papírmalom épületét, amely azonban csak néhány évig üzemelt.
A szorgos papok otthonának romjaira épült 1843-ban a Hüttner József által alapított apátfalvi keménycserépgyár egy része. A kis üzem híre eljutott a határon túl is. Az itt előállított díszes edények már az 1846-os iparkiállításon sikert arattak, emellett belföldről is igen keresettek voltak. A gyárat a papnevelő intézet az első világháború után lebontotta.
Bélapátfalva 1761 előtt mezővárosként szerepelt, majd a malmok, a papírgyár, a keménycserép-gyár és a 1910-ben a régi cementgyár megépítésével kialakult a település ipari jellege. A két világháború között itt állították elő az országban termelt cement egynegyedét.
1980-ban átadásra került az új cementgyár, amely a 2001-ben történt bezárásáig a község és a környező települések lakosságának biztos megélhetést nyújtott, az országot pedig kiváló minőségű cementtel látta el.
A település neve 1905-ben változott Apátfalváról Bélapátfalvára. 1895-ig község, 1950-ig nagyközség, 1950-től 1970-ig önálló tanácsú község.
2004. január 1.-től Bélapátfalva kistérségi székhely.
A Köztársaság Elnöke Bélapátfalva nagyközségnek 2004. július 1. napjától városi címet adományozott.

Látnivalók

Bélapátfalva (1903-ig Apátfalva) már nagyon korán lakott volt: a községben a Bükki kultúra leletanyaga került a felszínre. Nevét a Bél nemzetségből kapta. Apátságát II. Kilit egri püspök alapította 1232-ben a ciszterci szerzetesek számára. A bélháromkúti apátság Magyarország egyetlen épségben megmaradt román kori ciszterci apátsági temploma. A monostor, amely mellette állott, már korábban elkészült, de a XVII. század végére teljesen elpusztult, maradványain posztógyárat építettek. 1843-ban ugyanezen a helyen kőedénygyár létesült. A gyárat Hüttner József alapította, és főleg a paraszti igényeket kielégítő, a közönséges cserépnél szilárdabb anyagú és dekoratívabb, fehér mázas kerámiát gyártottak. A díszes edények már az 1846-os iparkiállításon sikert arattak. A gyár 1929-ig működött. A második világháború után, a Bélkő mészkőkincséra alapozva itt épült meg az ország egyik legnagyobb cementgyára.

  • Ciszterci apátsági templom (Nagyboldogasszony)

A Bélkő alatt, ahol az apátság áll, van az Áldozókő és a Hamuhegy, amely azt jelezheti, hogy itteni három forrás körül pogány áldozati hely lehetett, amelyet a nép a kereszténység felvétele után is nagy számban látogathatott. A források vizének csodás gyógyító erőt tulajdonítottak.
II. Kilit egri püspök 1232-ben itt alapította meg a cisztercita rend bélháromkúti Nagyboldogasszonyról elnevezett apátságát, amelynek kereszt alakú, román stílusú temploma, az altemplommal együtt máig fennáll.
A templom a középkorban már búcsújáró hely volt. A kolostor a XV. század végén hanyatlásnak indult, s végleg a török hódoltság alatt néptelenedett el. Elenyészett búcsújárása is, amely csak az 1700-as években éledt újjá.
Sajó-völgyiek, gömöri, borsodi és hevesi falvak népe járt és jár ide. Búcsú napján a három forrás közül a legnagyobbat mindig megáldotta a pap.
A hely kultuszában egymásra épül a Szentháromság és Mária tisztelete.
Fő búcsúja Nagyboldogasszony ünnepén (augusztus 15.-én) van. Kisebb tömegeket vonzó búcsúját a Szentháromság vasárnap előtti szombaton tartják.
A volt cisztercita apátsági templom a XIII. századi román kori építészet legszebb hazai emléke. Torony nélküli, latin kereszt alaprajzú építmény. Főoltárán Mária mennybevitelét ábrázoló kép látható. Az Árpád-kori szentek ősi tiszteiének hírmondója itt a Szent Imre herceg fogadalmát bemutató barokk mellékoltár kép, két oldalán Szent István és Szent László szobrával. Érdemes megtekintenünk a falu plébániatemplomát, amely Szent István király tiszteletére épült 1816-ban. A plébánia XVIII. századi barokk épület.
Helyszín: Bélapátfalva, Kőalja-dűlő

  • Római Katolikus templom

1816-ban készült el a "kistemplom", melyhez 2000-ben tornyot építettek.
A Szent Istvánt ábrázoló főoltárképét a szeminárium ajándékozta a falunak. 2003-ban Németországból kapott orgona került beállításra. A templom befogadóképessége 300 fő, melyből 100 fő ülőhely.
Az építmény a település központjának egyik ékessége.
A szentmisék mellett gyakran ad helyet komolyzenei koncerteknek.

  • Gilitka kápolna

Akik Mária-ünnepeken fölkeresik az ősi Nagyboldogasszonyról elnevezett ciszterci kegytemplomot Bélapátfalván, ne mulasszák el búcsújárásuk alkalmával vagy Szent Anna asszony ünnéplésével kapcsolatosan (július utolsó vasárnapja) fölkeresni a Gilitka-kápolnát, mely Szűz Mária édesanyjának emlékére épült a Gilitka völgyében, 1750-ben.
A völgy nevét egy Kilit nevű püspökről kapta, és a Gilitka szó ennek becéző, népies változata. Szent Anna tisztelete ebben a körben 1750 táján honosodott meg ezen a vidéken a szerencsés szülés és a helyes gyermeknevelés példaképeként.
Napjainkban is, mint régen, Bélapátfalva és a hozzá tartozó falvak népe Szent Anna napján körmenetileg vonul ki a kedves, kápolnához, és itt szentmisén vesz részt és szentbeszéd által buzdul a Szent követésére. Ezentúl a kirándulási idényben hívők és turisták is szívesen jönnek Szent Anna kápolnájához. Imákkal és virágokkal köszöntik a Szeplőtelen Szűz Édesanyját, Urunk Nagyanyját.
A kegyhely az egri érsekség területén van. Megközelíthető Eger-Bélapátfalva vasútvonalán és közúton egyaránt.
Helyszín: Bélapátfalva, Gilitka-patak völgye

  • Keménycserép-kiállítás

Az apátság mellett található a hajdanvolt, híres keménycserép-gyár épülete, melyben szemet gyönyörködtetően szép étkészletek készültek különböző eljárásokkal és mintázatokkal. A hagyományos virágmintákból, csokrokból később jellegzetes bélapátfalvi stílus alakult ki. A remekművek a helyi múzeumban tekinthetők meg.
Cím: Bélapátfalva, Szabadság út 4.

Természet

  • Bél-kő hegy

A hegy fehér sziklái 100 millió évvel ezelőtt emelkedtek ki az eltűnő őstengerből. Kanyargós szerpentin vezet a hegy tetejére, ahonnan páratlan látvány tárul a szemlélődő elé. Magasba törő, éles peremű sziklák tövében ritka, védett növények bújnak meg. A magasból letekintve a falut láthatjuk, de tiszta időben akár a Tiszát és a Tátrát is. A lehulló csapadékból keletkező karsztvíz a hegység lábainál forrásokként tör a felszínre, s táplálja a völgyekben csörgedező patakokat.

  • Bél-kő Tanösvény

A 4 km hosszú tanösvény az apátságtól indul és a Bélkő 815 m magas csúcsán kialakított kilátóhelyen végződik. Ez az ország legnagyobb földtani alapszelvénye, mely az üledékes kőzetek teljes tárházát mutatja be.
2003-ban átadták a Bél-kő Tanösvényt
, melyről bővebb információ a Bükki Nemzeti Park honlapján olvasható.

  • Természetes élővilág

Erdei barangolásaink során ma is találkozhatunk az utolsó jégkorszak utáni fajok közül a sárga ibolyával, a havasi ikravirággal, a havasi iszalaggal és a korai szegfűvel. A hegyláb lejtőin tölgyesekben, bükkösökben kirándulhatunk. Az erdő peremén akácosok illatoznak. Ha szerencsénk van őzet, rókát, vaddisznót is megpillanthatunk túrázás közben. Vadászatra is van lehetőség. A vadakat rendszeresen etetik, a vadászatot magaslesek segítik, de cserkelni is lehet a szarvast, muflont, vaddisznót, őzet vagy borzot.

  • Lak-völgyi Tó

Nyugalom és békesség lengi körül az erdőkkel körülvett hegyi tavat, mely igazi felüdülést jelent a nyári tikkasztó hőségben. A szabadidő eltöltésének számos módja van; hatalmas rétek várják a sportolás, a napfürdőzés szerelmeseit. Kijelölt tűzrakó helyek invitálnak bográcsozásra, s néhány percnyi séta után már kortyolhatunk is a Lóczi-forrás kristálytiszta vizéből. A tó horgászásra is kiválóan alkalmas. Napijegyek a Szomjas Csuka kisvendéglőben válthatók.


 
 
Apartman Eged Vendégház Eger, Olcsó egri szállás, Olcsó szállás Egerben, Szépkártya elfogadóhely, Eger Vendégház, Eger Apartman, Apartmanház, Egri szálláshelyek, Szálláshely Egerben, Szépasszony-völgy, Család barát vendégház, apartman, Széchenyi pihenőkártya, Szépkártya, OTP Szépkártya elfogadóhely, MKB Szépkártya elfogadóhely, K&H Szépkártya elfogadóhely, Magánszállás, Egyéb szállás, Eger Panzió, Csoportos nyaralás, Csoportkedvezmény, Gyermekkedvezmény, Üdülés, Akció, Csomagajánlat, Apartman Egerben, Apartmanház Eger, Észak-Magyarország, Heves megye, Eger, WiFi, Internet használat, Ingyenes transzfer, Hétköznapi akció, Hosszú hétvége, Ajándék éjszaka, Csomag családoknak, Kiemelt Ünnepnapok.


Apartman Eged Vendégház - 3300 Eger, Nagy-Eged u. 48. Tel.: 06-30-380-5218
www.egereged.hu

Counter Site
Stats Meter (2011. December 1.óta)

 
© Copyright: 2007-2013. Apartman Eged Vendégház Eger. Minden jog fenntartva!